A képen a Szigligeti várrom látható. „A tatárjárás után IV. Béla a Balaton egyik szigetét (Szigligetet) a pannonhalmi apátságnak adta, hogy ott kővárat építsen. Favus apát két év alatt a várat fel is építtette, amely annyira megtetszett a királynak, hogy az 1262-ben a nyitrai Debréte a somogyi Alma és a zalai Bak birtokokért elcserélte. Ettől kezdve, mint királyi várat a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai családra bízta. 1300-ban kezdett a vár alatt, a mai falu helyén egy új település kialakulni, melyet a XV. század elején Újfalunak vagy Szigligetnek neveznek.”
Révhelyi Elemér művészettörténész (1889-1976) az 1930-as években meginduló hazai barokk-kutatás jeles egyénisége volt. A képeinek nagy része Tata város jelentős barokk műemlékeit mutatja.
A képen egy csőtalp töredék látható, kör alakú áttört és benyomott pontdísszel. Kr.e. 5. évezred vége – 3. évezred eleje. A rézérc hasznosítása és ebből egyre hatékonyabb eszközök készítése a kor társadalmának átalakulását eredményezte. Megemlítendő, hogy ekkortól indul a réz érceivel együtt előforduló arany felhasználása, amit fizikai tulajdonságai miatt a kezdetektől fogva mindig ékszerek és méltóságjelvények készítésére használtak.
