2001 - 2005 találat a 13530 közül.

Szabó Pál: Krisztogram [Informel ikon – részlet]

Oktatás

Általános

Cím
Szabó Pál: Krisztogram [Informel ikon – részlet] (eredeti mű: festmény-kollázs /2000 körül/ – prezentált mű: Szabó Pál festőművész: KRISZTOGRAM – Informel ikonok /képzőművészeti könyv/, szerk.: Balanyi Károly, kiadó: Kecskeméti Főiskola, Kecskemét, 2010)
Leírás
Szabó Pál festő- és grafikusművész, művésztanár Krisztogram (2000 körül) című festmény-kollázs alkotásának részlete a szakrális modern művészet rendhagyóan különleges, karizmatikus személyiségének szakmai életútját interpretáló és elemző-értelmező, gazdag képanyagot prezentáló képzőművészeti kötetben található, amely a Kecskeméti Főiskola vizuális alkotás-pedagógiai célú kiadványsorozata I. köteteként jelent meg. (Szabó Pál festőművész: Krisztogram – Informel ikonok /Vizuális alkotás-pedagógiai célú kiadványsorozat, I. kötet/; szerkesztő, grafikai tervező és szaklektor: Balanyi Károly; fotográfia: Balanyi Károly, Bahget Iskander, Szabó Áron; angol fordítás: Baloghné Poór Györgyi – német fordítás: Sági Norberta PhD /angol, német és magyar nyelvű/; írások /ajánlás, esszé, tanulmány, életrajz, interjú/: Dr. Beke László egyetemi tanár – a Műcsarnok főigazgatója, Beke Zsófia PhD művészettörténész, Bálványos Huba Munkácsy-díjas grafikusművész, Hemrik László – a Ludwig Múzeum igazgatója, Balanyi Károly Ferenczy-díjas zománcművész, Dobozi Eszter József Attila-díjas költő, Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, Szabó Pál művésztanár; kiadó intézmény: Kecskeméti Főiskola –Tanítóképző Főiskolai Kar; felelős kiadó: Dr. Hegedűs Gábor dékán; Kecskemét, 2010; ISBN: 978-963-7294-92-1) Az oktatási célból bemutatott műalkotást tartalmazó képzőművészeti könyv a MaNDA adatbázisában fellelhető, ingyenesen hozzáférhető és tanulmányozható. A kötetben megjelent informer ikonok Szabó Pál önálló kiállításán bemutatásra kerültek az 1999-es esztendő februárjában Budapesten, a MŰCSARNOK Dorottya utcai Galériájában, melyet Dr. Beke László főigazgató, művészettörténész nyitott meg a képzőművészetek iránt rajongók számára.

Kompetencia

Műveltségi terület
Anyanyelvi kommunikáció
„Az aszkézisben a hangsúly nem is annyira a lemondáson van, mint inkább azon, hogy minek az érdekében mondunk le. Két dolog ugyanis elképzelhetetlen lemondás és áldozat nélkül: az alkotás és a szeretet. Tehát a valóban kreatív élet.” (Pilinszky János)
„Az aszkézisben a hangsúly nem is annyira a lemondáson van, mint inkább azon, hogy minek az érdekében mondunk le. Két dolog ugyanis elképzelhetetlen lemondás és áldozat nélkül: az alkotás és a szeretet. Tehát a valóban kreatív élet.” (Pilinszky János)

Szabó Pál: Keresztút [Informel ikon – IV. részlet]

Oktatás

Általános

Cím
Szabó Pál: Keresztút [Informel ikon – IV. részlet] (eredeti mű: installáció, vegyes technika /1985/ – prezentált mű: Szabó Pál: KRISZTOGRAM – Informel ikonok /képzőművészeti könyv/, szerk.: Balanyi Károly, kiadó: Kecskeméti Főiskola, Kecskemét, 2010)
Leírás
Szabó Pál festő- és grafikusművész, művésztanár Keresztút (1985) című, vegyes technikával készített installáció alkotásának IV. részlete a szakrális modern művészet rendhagyóan különleges, karizmatikus személyiségének szakmai életútját interpretáló és elemző-értelmező, gazdag képanyagot prezentáló képzőművészeti kötetben található, amely a Kecskeméti Főiskola vizuális alkotás-pedagógiai célú kiadványsorozata I. köteteként jelent meg. (Szabó Pál festőművész: Krisztogram – Informel ikonok /Vizuális alkotás-pedagógiai célú kiadványsorozat, I. kötet/; szerkesztő, grafikai tervező és szaklektor: Balanyi Károly; fotográfia: Balanyi Károly, Bahget Iskander, Szabó Áron; angol fordítás: Baloghné Poór Györgyi – német fordítás: Sági Norberta PhD /angol, német és magyar nyelvű/; írások /ajánlás, esszé, tanulmány, életrajz, interjú/: Dr. Beke László egyetemi tanár – a Műcsarnok főigazgatója, Beke Zsófia PhD művészettörténész, Bálványos Huba Munkácsy-díjas grafikusművész, Hemrik László – a Ludwig Múzeum igazgatója, Balanyi Károly Ferenczy-díjas zománcművész, Dobozi Eszter József Attila-díjas költő, Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, Szabó Pál művésztanár; kiadó intézmény: Kecskeméti Főiskola –Tanítóképző Főiskolai Kar; felelős kiadó: Dr. Hegedűs Gábor dékán; Kecskemét, 2010; ISBN: 978-963-7294-92-1) Az oktatási célból bemutatott műalkotást tartalmazó képzőművészeti könyv a MaNDA adatbázisában fellelhető, ingyenesen hozzáférhető és tanulmányozható. A kötetben megjelent informer ikonok Szabó Pál önálló kiállításán bemutatásra kerültek az 1999-es esztendő februárjában Budapesten, a MŰCSARNOK Dorottya utcai Galériájában, melyet Dr. Beke László főigazgató, művészettörténész nyitott meg a képzőművészetek iránt rajongók számára.

Kompetencia

Műveltségi terület
Anyanyelvi kommunikáció
„Bűneinkről hajlamosak vagyunk... jogászi szintről ítélkezni, s így, ha mindjárt esendőnek és bűnösnek érezzük is magunkat, úgy véljük, mérhetetlen távolság választ el bennünket a ’nyilvános bűnösöktől’, a ’bűnözők’ kirekesztett világától.” (Pilinszky J.)
„Bűneinkről hajlamosak vagyunk... jogászi szintről ítélkezni, s így, ha mindjárt esendőnek és bűnösnek érezzük is magunkat, úgy véljük, mérhetetlen távolság választ el bennünket a ’nyilvános bűnösöktől’, a ’bűnözők’ kirekesztett világától.” (Pilinszky J.)

Hévíz

Oktatás

Általános

Cím
Hazánk gyógyfürdői
Leírás
A képeslap képkockáin a hévízi tófürdő, illetve a téli fürdő épülete, illetve az egyik fedett medence látható. Az 1979-ben postázott levelezőlap a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. // A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek kémiai összetételük alapján orvosilag igazoltan gyógyhatásúnak minősülnek (fürdő-, ivókúrára alkalmasak). (A gyógyhatás a vízben oldott nagy mennyiségű ásványi anyagnak köszönhető, amit a mélyről feltörő víz azokból a kőzetekből old ki, amivel a mélyben találkozik.) Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyeknek turisztikai szerepe is jelentős. Európa egyetlen barlangfürdője az Északkelet-Magyarországon található tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava. Budapest évtizedek óta a világ „fürdőfővárosa”, egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van. (Forrás: https://people.inf.elte.hu/stasabi/gyogyviz/)

Kompetencia

Műveltségi terület
Természettudományos és technikai kompetencia
Hévíz
Hévíz

Hévíz

Oktatás

Általános

Cím
Hazánk gyógyfürdői
Leírás
A képeslap képkockáin a hévízi tófürdő, illetve az egykori Postás Gyógyüdülő (ma Hotel Aquamarin) látható. Az 1972-ből származó levelezőlap a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményének része. // A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek kémiai összetételük alapján orvosilag igazoltan gyógyhatásúnak minősülnek (fürdő-, ivókúrára alkalmasak). (A gyógyhatás a vízben oldott nagy mennyiségű ásványi anyagnak köszönhető, amit a mélyről feltörő víz azokból a kőzetekből old ki, amivel a mélyben találkozik.) Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyeknek turisztikai szerepe is jelentős. Európa egyetlen barlangfürdője az Északkelet-Magyarországon található tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava. Budapest évtizedek óta a világ „fürdőfővárosa”, egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van. (Forrás: https://people.inf.elte.hu/stasabi/gyogyviz/)

Kompetencia

Műveltségi terület
Természettudományos és technikai kompetencia
Hévíz
Hévíz

Gyula

Oktatás

Általános

Cím
Hazánk gyógyfürdői
Leírás
A képeslapon a Gyulai Várfürdő egyik kültéri medencéje látható. Az 1971-ben kiadott levelezőlap a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. // A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek kémiai összetételük alapján orvosilag igazoltan gyógyhatásúnak minősülnek (fürdő-, ivókúrára alkalmasak). (A gyógyhatás a vízben oldott nagy mennyiségű ásványi anyagnak köszönhető, amit a mélyről feltörő víz azokból a kőzetekből old ki, amivel a mélyben találkozik.) Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyeknek turisztikai szerepe is jelentős. Európa egyetlen barlangfürdője az Északkelet-Magyarországon található tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava. Budapest évtizedek óta a világ „fürdőfővárosa”, egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van. (Forrás: https://people.inf.elte.hu/stasabi/gyogyviz/)

Kompetencia

Műveltségi terület
Természettudományos és technikai kompetencia
Gyula
Gyula

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.