A metszeten a felhők között lebegő genazzanói Mater boni consilii (Jó tanács anyja)-kegykép, melyet angyalok fognak közre. A képen Szűz Mária, karján a kisded Jézussal: Mária és a gyermek arca egymáshoz simul, fejüket szivárvány koronázza. A kegykép fölött a Szentlélek galambja, körötte félkörívben bibliai idézet (Lev. 16,2): „A felhőben megjelenek [majd] az engesztelőhely felett” (In nube apparebo super Oraculum). A kép alatt a jeruzsálemi templom belső szentélyének (Szentek Szentje) ábrázolása a függöny mögött a frigyládával, melynek (arany) fedele az engesztelés helye/engesztelés táblája, két szélén kerubok (1Kir. 6,19: „oraculum in medio domus in interiori parte”: az engesztelőhely a templom /ház/ /leg/belső részében). A képmező alsó részében a genazzanói Mater boni consilii (Jó tanács anyja)-kegykép eredetlegendájának ábrázolása jelenik meg. Lent bibliai idézet (Sir. 6, 24 /23/): „Audi, fili! et accipe consilium intellectus et ne abjicias consilium meum.” (Figyelj, fiam, s vedd át gondolataimat, ne vesd meg, amit tanácsolok neked.) / A kegykép története: A legenda szerint 1467-ben a törökök Skodrát (Albánia) ostromolták, és a város lakossága, főként két nemes család feje, Giorgio és Szlavi igyekezett megmenteni templomuk ún. Paradicsomi Mária freskóját. Ekkor történt, hogy egyszer csak felhő ereszkedett a templom falára, magával ragadta onnan a festményt, s vitte a magasba, mind messzebb-távolabb. Látva ezt a két nemes férfit is elragadta valamilyen szent hevület, melytől indíttatva családjukkal együtt menniük kellett hegyen-völgyön, szárazon és tengeren át egyenesen a kegykép után. A Szűzanya képe folyton előttük lebegett, s a felhő, mely körülvette, éjjel világító tűzoszloppá változva mutatta az utat. Miután Itália partjaira értek, a kép Róma közelében hirtelen eltűnt előlük, s miután mindenütt keresték, végül a genazzanói ágostonos templomban találtak rá. Itt a kegyképet azóta is Mater boni consilii címen tisztelik, és számos csoda fűződik hozzá. / A metszet a budapesti Piarista Múzeum gyűjteményének része. // A különféle Szűz Mária-ábrázolásokból összeállított válogatásunkban szereplő 17–18. századi barokk kori metszeteken Mária életéből vett jelenetek (eljegyzése Szent Józseffel, az angyali üdvözlet, a dolgozó és az együtt imádkozó Szent Család, Mária mennybemenetele), illetve a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, valamint a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobormásolatai (máriacelli kegyszobor és kincstári kegykép, máriapócsi könnyező Madonna-kegykép, sasvári Pieta) jelennek meg. Az ábrázolások között jellemzően a következő általánosan elterjedt típusokkal találkozhatunk: a Fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa), Köpenyes (oltalmazó) Madonna, a Segítő Mária (Mariahilf), a Napbaöltözött Asszony (mandorlában, lába alatt holdsarló, feje körül 12 csillagból koszorú), illetve a Máriát mint istenanyát (Genetrix, Theotokosz: istenszülő) karjában/ölében a gyermek Jézussal ábrázoló képtípusok. / A sokszorosított metszeteknek köszönhetően a zarándokok úti céljaként számontartott búcsújáróhelyek csodatévő, gyógyító erővel felruházott kegytárgyai, kultusztárgyai az egyszerű emberek otthonaiba is eljuthattak. A kegyképekről vagy kegyszobrokról készült metszetmásolatokat sokszor hozzáérintették az eredeti kultusztárgyhoz, hogy a csodatévő, gyógyító, óvó-védő, segítő erő a másolatra is átszálljon (népi vallásosság). / Kalazanci Szent József (1557–1648) az általa alapított piarista rendet Szűz Mária, Isten Anyja oltalmába ajánlotta. A rendalapító gesztusa a piarista címerben is teljesen egyértelműen megnyilvánult, amelynek motívumai Mária nevéből az összefonódó, koronázott M és A betűk, valamint a Mária, Isten Anyja szavak rövidítése (görögül: ΜΡΘΥ) lettek. A piaristák Mária iránti tiszteletének legfőbb hordozójává a 17. század végétől kezdve a San Pantaleo-templomban található Kegyes Iskolák Királynéja (Regina Scholarum Piarum) kegykép vált, amelyet 1688-ban helyeztek el a templom főoltárán; erről később számtalan festmény- és metszetmásolat készült. / Boldogságos Szűz Mária alakja számunkra különleges jelentőséggel bír mint Magyarország védelmezője (Patrona Hungariae), miután I. Szent István király a magyar Szent Koronát és országát Máriának ajánlotta. A 15–17. században Mária Napbaöltözött Asszonyként (lába alatt holdsarlóval) való ábrázolása a törökellenes küzdelmek jelképe lett. Az országfelajánlást ünnepélyesen és hivatalosan megismételte I. Lipót császár (1657–1705): a pozsonyi országgyűlés (1687) alkalmából Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól fölszabadult országot Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta föl. A barokkban a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, melyen a Szűzanya fejére a 12 csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, másik kezébe a jogar került.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A pozsony-virágvölgyi Nagyboldogasszony plébániatemplomban található Jó tanács anyja (Mater boni consilii)-kegykép metszetmásolata. A pozsony-virágvölgyi kegyképet egy pozsonyi kereskedő hozta olasz földről: ez a csodás genazzanói Mater boni consilii-kegykép másolata. / A legenda szerint 1467-ben a törökök Skodrát (Albánia) ostromolták, és a város lakossága, főként két nemes család feje, Giorgio és Szlavi igyekezett megmenteni templomuk ún. Paradicsomi Mária freskóját. Ekkor történt, hogy egyszer csak felhő ereszkedett a templom falára, magával ragadta onnan a festményt, s vitte a magasba, mind messzebb-távolabb. Látva ezt a két nemes férfit is elragadta valamilyen szent hevület, melytől indíttatva családjukkal együtt menniük kellett hegyen-völgyön, szárazon és tengeren át egyenesen a kegykép után. A Szűzanya képe folyton előttük lebegett, s a felhő, mely körülvette, éjjel világító tűzoszloppá változva mutatta az utat. Miután Itália partjaira értek, a kép Róma közelében hirtelen eltűnt előlük, s miután mindenütt keresték, végül a genazzanói ágostonos templomban találtak rá. Itt a kegyképet azóta is Mater boni consilii címen tisztelik, és számos csoda fűződik hozzá. Ezt a legendát mutatja be a metszet is: a két nemes férfi családjával éjjel s nappal követi a felhők között lebegő kegyképet, melyet két oldalról angyalok fognak közre. A képen Szűz Mária, karján a kisded Jézussal: Mária és a gyermek arca egymáshoz simul, fejüket szivárvány koronázza. A metszet a budapesti Piarista Múzeum gyűjteményének része. / A különféle Szűz Mária-ábrázolásokból összeállított válogatásunkban szereplő 17–18. századi barokk kori metszeteken Mária életéből vett jelenetek (eljegyzése Szent Józseffel, az angyali üdvözlet, a dolgozó és az együtt imádkozó Szent család, Mária mennybemenetele), illetve a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, valamint a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobormásolatai (máriacelli kegyszobor és kincstári kegykép, máriapócsi könnyező Madonna-kegykép, sasvári Piéta) jelennek meg. Az ábrázolások között jellemzően a következő általánosan elterjedt típusokkal találkozhatunk: a Fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa), Köpenyes (oltalmazó) Madonna, a Segítő Mária (Mariahilf), a Napbaöltözött Asszony (mandorlában, lába alatt holdsarló, feje körül 12 csillagból koszorú), illetve a Máriát mint istenanyát (Genetrix, Theotokosz: istenszülő) karjában/ölében a gyermek Jézussal ábrázoló képtípusok. / A sokszorosított metszeteknek köszönhetően a zarándokok úticéljaként számontartott búcsújáróhelyek csodatévő, gyógyító erővel felruházott kegytárgyai, kultusztárgyai az egyszerű emberek otthonaiba is eljuthattak. A kegyképekről vagy kegyszobrokról készült metszetmásolatokat sokszor hozzáérintették az eredeti kultusztárgyhoz, hogy a csodatévő, gyógyító, óvó-védő, segítő erő a másolatra is átszálljon (népi vallásosság). / Kalazanci Szent József (1557–1648) az általa alapított piarista rendet Szűz Mária, Isten Anyja oltalmába ajánlotta. A rendalapító gesztusa a piarista címerben is teljesen egyértelműen megnyilvánult, amelynek motívumai Mária nevéből az összefonódó, koronázott M és A betűk, valamint a Mária, Isten Anyja szavak rövidítése (görögül: ΜΡΘΥ) lettek. A piaristák Mária iránti tiszteletének legfőbb hordozójává a 17. század végétől kezdve a San Pantaleo-templomban található Kegyes Iskolák Királynéja (Regina Scholarum Piarum) kegykép vált, amelyet 1688-ban helyeztek el a templom főoltárán; erről később számtalan festmény- és metszetmásolat készült. / Boldogságos Szűz Mária alakja számunkra különleges jelentőséggel bír mint Magyarország védelmezője (Patrona Hungariae), miután I. Szent István király a magyar Szent Koronát és országát Máriának ajánlotta. A 15–17. században Mária Napbaöltözött Asszonyként (lába alatt holdsarlóval) való ábrázolása a törökellenes küzdelmek jelképe lett. Az országfelajánlást ünnepélyesen és hivatalosan megismételte I. Lipót császár (1657–1705): a pozsonyi országgyűlés (1687) alkalmából Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól fölszabadult országot Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta föl. A barokkban a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, melyen a Szűzanya fejére a 12 csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, másik kezébe a jogar került.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Szabálytalan formán ellentétes irányban ülő női és férfi alak. A női alak bal lábát jobb lába alá hajlítva tartja. Jobb karját combjára helyezve, kezével fogja a kihajtogatott képeskönyvet, bal karját teste mellett egyenesen tartva, kézfejére támaszkodik. Lábai a levegőben lógnak. A férfi alak jobb karját behajlítva, kézfejét a kihajtogatott képeskönyvre helyezi, bal karját teste mellett egyenesen tartva, kézfejére támaszkodik. Bal lábát kicsit felhúzva, térdénél behajlítja, jobb lábát egyenesen tartva, lábfejére támaszkodik. Fejüket kicsit előre hajtó, tekintetüket a leporellóra szegező alakok. A kisplasztika az Ózdi Muzeális Gyűjtemény részét képezi. / Kucs Béla (Ózd, 1925. júl. 10. – Bp. 1984. nov. 18.) Munkácsy-díjas szobrász. Bányászcsalád gyermekeként pályakezdése nehéz volt. Dolgozott téglagyárban, bányában, volt mozdonyvezető. 1946-ban részt vett a Derkovits Kollégium megalakításában. 1948-tól 1953-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, mesterei Pátzay Pál és Mikus Sándor. Az alkotónak jelentős szerepe volt a szentendrei Parkmúzeum megszervezésében. Központi témája a közösségi élet, az emberi összefogás volt. Formanyelve realista. Monumentális plasztikái általában csoportokat ábrázolnak, a sokalakos szobrok mestere. Kompozícióinak eredetiségét a figurák számának növelésével, a valóság és stilizáltság különleges keverékével érte el. Az általa térben létrehozott játékos rendet, mely nyugalmat áraszt, az egyszerűség és a szimmetria eszközeivel a szobrászat klasszikus törvényeihez igazítja. 1968-tól megpróbálta kialakítani a többalakos, plasztikai kompozíció szabályait, melynek építőelemei az anyagszerű megoldások keresése, tömbszerűség, formai fegyelmezettség, ritmikus elrendezés. (Magyar Életrajzi Lexikon, artportal.hu)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Szabálytalan kör alakú talapzaton álló férfi alak. Jobb karját egyenesen tartva, kezében combjához hajlított sarlót tart. Bal kezét teste elé emelve fogja a kévébe kötött búzakalászt. Hátát egyenesen tartó, fejét balra fordító és azon kalapot viselő, mezítlábas figura. Szétnyíló ruházata felsőtestét láttatni engedi. A kisplasztika az Ózdi Muzeális Gyűjtemény részét képezi. / Kucs Béla (Ózd, 1925. júl. 10. – Bp. 1984. nov. 18.) Munkácsy-díjas szobrász. Bányászcsalád gyermekeként pályakezdése nehéz volt. Dolgozott téglagyárban, bányában, volt mozdonyvezető. 1946-ban részt vett a Derkovits Kollégium megalakításában. 1948-tól 1953-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, mesterei Pátzay Pál és Mikus Sándor. Az alkotónak jelentős szerepe volt a szentendrei Parkmúzeum megszervezésében. Központi témája a közösségi élet, az emberi összefogás volt. Formanyelve realista. Monumentális plasztikái általában csoportokat ábrázolnak, a sokalakos szobrok mestere. Kompozícióinak eredetiségét a figurák számának növelésével, a valóság és stilizáltság különleges keverékével érte el. Az általa térben létrehozott játékos rendet, mely nyugalmat áraszt, az egyszerűség és a szimmetria eszközeivel a szobrászat klasszikus törvényeihez igazítja. 1968-tól megpróbálta kialakítani a többalakos, plasztikai kompozíció szabályait, melynek építőelemei az anyagszerű megoldások keresése, tömbszerűség, formai fegyelmezettség, ritmikus elrendezés. (Magyar Életrajzi Lexikon, artportal.hu)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Felhúzott térddel féloldalas kövön ülő ülő nő, lábai előtt két kezét összefogja. A Szentendrei Szoborparkban található alkotásról készült felvétel a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában, Budapesten található. / Kucs Béla (Ózd, 1925. júl. 10. – Bp. 1984. nov. 18.) Munkácsy-díjas szobrász. Bányászcsalád gyermekeként pályakezdése nehéz volt. Dolgozott téglagyárban, bányában, volt mozdonyvezető. 1946-ban részt vett a Derkovits Kollégium megalakításában. 1948-tól 1953-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, mesterei Pátzay Pál és Mikus Sándor. Az alkotónak jelentős szerepe volt a szentendrei Parkmúzeum megszervezésében. Központi témája a közösségi élet, az emberi összefogás volt. Formanyelve realista. Monumentális plasztikái általában csoportokat ábrázolnak, a sokalakos szobrok mestere. Kompozícióinak eredetiségét a figurák számának növelésével, a valóság és stilizáltság különleges keverékével érte el. Az általa térben létrehozott játékos rendet, mely nyugalmat áraszt, az egyszerűség és a szimmetria eszközeivel a szobrászat klasszikus törvényeihez igazítja. 1968-tól megpróbálta kialakítani a többalakos, plasztikai kompozíció szabályait, melynek építőelemei az anyagszerű megoldások keresése, tömbszerűség, formai fegyelmezettség, ritmikus elrendezés. (Magyar Életrajzi Lexikon, artportal.hu)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
