Téglatest alakú talapzaton csónakban álló, Ady Endrét megformáló férfi alak. A talapzat elején „Ady” karcolt felirat látható. A figura egész testét kabát fedi el, gallérját kezeivel fogja össze, szemeit lehunyva tartja. / Kucs Béla (Ózd, 1925. júl. 10. – Bp. 1984. nov. 18.) Munkácsy-díjas szobrász. Bányászcsalád gyermekeként pályakezdése nehéz volt. Dolgozott téglagyárban, bányában, volt mozdonyvezető. 1946-ban részt vett a Derkovits Kollégium megalakításában. 1948-tól 1953-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, mesterei Pátzay Pál és Mikus Sándor. Az alkotónak jelentős szerepe volt a szentendrei Parkmúzeum megszervezésében. Központi témája a közösségi élet, az emberi összefogás volt. Formanyelve realista. Monumentális plasztikái általában csoportokat ábrázolnak, a sokalakos szobrok mestere. Kompozícióinak eredetiségét a figurák számának növelésével, a valóság és stilizáltság különleges keverékével érte el. Az általa térben létrehozott játékos rendet, mely nyugalmat áraszt, az egyszerűség és a szimmetria eszközeivel a szobrászat klasszikus törvényeihez igazítja. 1968-tól megpróbálta kialakítani a többalakos, plasztikai kompozíció szabályait, melynek építőelemei az anyagszerű megoldások keresése, tömbszerűség, formai fegyelmezettség, ritmikus elrendezés. (Magyar Életrajzi Lexikon, artportal.hu)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Szögletes talapzaton ( a talapzat oldala karcolt csíkozású), egymással ellentétes irányba haladó emberpárok. A férfiak jobb karjukat egymás vállára helyezik, az egyikük karjával öleli a mellette álló női alakot, a másik férfi bal karjában hengerszerű tárgyat tart. Az egyik női alak vállán, a másiknak a karján átvetett (feltételezhetően) ruhanemű látható. (karcolt ruharedők) Arcukat ellentétes irányba, a kompozíció középpontja felé tartják. Mind a négy alak jobb lábát előre nyújtja. A kisplasztikát az Ózdi Muzeális Gyűjtemény őrzi. / Kucs Béla (Ózd, 1925. júl. 10. – Bp. 1984. nov. 18.) Munkácsy-díjas szobrász. Bányászcsalád gyermekeként pályakezdése nehéz volt. Dolgozott téglagyárban, bányában, volt mozdonyvezető. 1946-ban részt vett a Derkovits Kollégium megalakításában. 1948-tól 1953-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, mesterei Pátzay Pál és Mikus Sándor. Az alkotónak jelentős szerepe volt a szentendrei Parkmúzeum megszervezésében. Központi témája a közösségi élet, az emberi összefogás volt. Formanyelve realista. Monumentális plasztikái általában csoportokat ábrázolnak, a sokalakos szobrok mestere. Kompozícióinak eredetiségét a figurák számának növelésével, a valóság és stilizáltság különleges keverékével érte el. Az általa térben létrehozott játékos rendet, mely nyugalmat áraszt, az egyszerűség és a szimmetria eszközeivel a szobrászat klasszikus törvényeihez igazítja. 1968-tól megpróbálta kialakítani a többalakos, plasztikai kompozíció szabályait, melynek építőelemei az anyagszerű megoldások keresése, tömbszerűség, formai fegyelmezettség, ritmikus elrendezés. (Magyar Életrajzi Lexikon, artportal.hu)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Talapzaton szerelmespár. A kisplasztikáról készült felvétel a kiskunhalasi Thorma János Múzeum gyűjteményének része. / Kucs Béla (Ózd, 1925. júl. 10. – Bp. 1984. nov. 18.) Munkácsy-díjas szobrász. Bányászcsalád gyermekeként pályakezdése nehéz volt. Dolgozott téglagyárban, bányában, volt mozdonyvezető. 1946-ban részt vett a Derkovits Kollégium megalakításában. 1948-tól 1953-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, mesterei Pátzay Pál és Mikus Sándor. Az alkotónak jelentős szerepe volt a szentendrei Parkmúzeum megszervezésében. Központi témája a közösségi élet, az emberi összefogás volt. Formanyelve realista. Monumentális plasztikái általában csoportokat ábrázolnak, a sokalakos szobrok mestere. Kompozícióinak eredetiségét a figurák számának növelésével, a valóság és stilizáltság különleges keverékével érte el. Az általa térben létrehozott játékos rendet, mely nyugalmat áraszt, az egyszerűség és a szimmetria eszközeivel a szobrászat klasszikus törvényeihez igazítja. 1968-tól megpróbálta kialakítani a többalakos, plasztikai kompozíció szabályait, melynek építőelemei az anyagszerű megoldások keresése, tömbszerűség, formai fegyelmezettség, ritmikus elrendezés. (Magyar Életrajzi Lexikon, artportal.hu)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Ülő pózban arcát eltakaró, összekuporodó (ruhátlan) alak. Leegyszerűsített, tömbszerű forma. A kisplasztikát az Ózdi Muzeális Gyűjtemény őrzi. / Kucs Béla (Ózd, 1925. júl. 10. – Bp. 1984. nov. 18.) Munkácsy-díjas szobrász. Bányászcsalád gyermekeként pályakezdése nehéz volt. Dolgozott téglagyárban, bányában, volt mozdonyvezető. 1946-ban részt vett a Derkovits Kollégium megalakításában. 1948-tól 1953-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, mesterei Pátzay Pál és Mikus Sándor. Az alkotónak jelentős szerepe volt a szentendrei Parkmúzeum megszervezésében. Központi témája a közösségi élet, az emberi összefogás volt. Formanyelve realista. Monumentális plasztikái általában csoportokat ábrázolnak, a sokalakos szobrok mestere. Kompozícióinak eredetiségét a figurák számának növelésével, a valóság és stilizáltság különleges keverékével érte el. Az általa térben létrehozott játékos rendet, mely nyugalmat áraszt, az egyszerűség és a szimmetria eszközeivel a szobrászat klasszikus törvényeihez igazítja. 1968-tól megpróbálta kialakítani a többalakos, plasztikai kompozíció szabályait, melynek építőelemei az anyagszerű megoldások keresése, tömbszerűség, formai fegyelmezettség, ritmikus elrendezés. (Magyar Életrajzi Lexikon, artportal.hu)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Kő formájú talapzaton szánkón ülő lányalak. A kisplasztikát az Ózdi Muzeális Gyűjtemény őrzi. / Kucs Béla (Ózd, 1925. júl. 10. – Bp. 1984. nov. 18.) Munkácsy-díjas szobrász. Bányászcsalád gyermekeként pályakezdése nehéz volt. Dolgozott téglagyárban, bányában, volt mozdonyvezető. 1946-ban részt vett a Derkovits Kollégium megalakításában. 1948-tól 1953-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, mesterei Pátzay Pál és Mikus Sándor. Az alkotónak jelentős szerepe volt a szentendrei Parkmúzeum megszervezésében. Központi témája a közösségi élet, az emberi összefogás volt. Formanyelve realista. Monumentális plasztikái általában csoportokat ábrázolnak, a sokalakos szobrok mestere. Kompozícióinak eredetiségét a figurák számának növelésével, a valóság és stilizáltság különleges keverékével érte el. Az általa térben létrehozott játékos rendet, mely nyugalmat áraszt, az egyszerűség és a szimmetria eszközeivel a szobrászat klasszikus törvényeihez igazítja. 1968-tól megpróbálta kialakítani a többalakos, plasztikai kompozíció szabályait, melynek építőelemei az anyagszerű megoldások keresése, tömbszerűség, formai fegyelmezettség, ritmikus elrendezés. (Magyar Életrajzi Lexikon, artportal.hu)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
