Általános

Cím

Hegedüs László: Sirályok I. (olajfestmény, 1981, sorszám: 288)

Leírás

Hegedüs László festőművész Sirályok I. (1981) című olajfestménye 1990-től a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében található. Az alkotó 1920-ban született Budapesten. "Festő, grafikus. 1936-38 között az Aba Novák Vilmos Stúdióba járt, ahol Vaszary tanítványa volt, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett. 1945 után a Fókusz, illetve a Művész Galéria tulajdonosa. 1948-tól külföldön tevékenykedett: Ausztriában, Olaszországban, majd 1972-ig Ausztráliában. Ezután Londonban telepedett le, de többször látogatott Magyarországra. 1987 óta ismét Ausztráliában él. Egyéni tárlatai voltak vidéken (Szentes, Nyírbátor, Hatvan) és külföldön (Melbourne, Sydney, Brisbane, London), valamint csoportosak az Ernst Múzeumban, a Nemzeti Szalonban, Londonban, Melbourneben stb. Munkáit őrzik a Magyar Nemzeti Galériában, a Fővárosi Képtárban, a kaposvári Rippl Rónai Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban, ausztráliai, párizsi, római, amerikai és angliai közgyűjteményekben. 1982-ben ötven festményét és harminc grafikáját a nyírbátori Báthory Múzeumnak ajándékozta." (in: http://www.kieselbach.hu/muvesz/hegedus-laszlo-_hegedus_-laszlo__9087) „Hegedüs László festőművész tájképfestészete senkivel össze nem hasonlítható helyet foglal el a magyar és az egyetemes művészetben. A világpolgár művész egyaránt otthonosan mozog a magyar vidéken, a földgolyó kontinenseinek hatalmas városaiban és legapróbb szigetein egyaránt. Művein az ember alkotta világ szublimálódik a végtelen természet tisztaságába és ősi ártatlanságába, az Univerzum harmóniájába. Képei végtelenül gazdag színárnyalatokat megjelenítő, bátor, lendületes ecsetvonásokkal ’poéta natus’-ként a plein air jegyében megalkotott, ökonomikus remekművek. A művész leginkább szűrt fényben, a kora hajnali derengésben vagy a lebukó nap fényében igyekszik megörökíteni a vizuálisan megragadhatót. Expresszív lírai impresszionista ábrázolásmódjába szürrealisztikus elemek ötvöződnek. Az általa ábrázolt témát gyakran sikerül kiszabadítania a nyugati kultúrát rabságban tartó centrális perspektíva hálójából, s a kompozíció a kitágított, a kiterített, olykor a fordított perspektíva törvényszerűségeinek jegyében szerveződik. A távol-keleti kultúrák ideológiája és világábrázolása, meditatív képalkotása nagy hatást gyakorolt Hegedüs László művészetére. Tájképei nem a pillanatnyi látványt rögzítik, hanem az éppen aktuálisan vizuálisan megragadhatóból kidesztillált időtlen, örökkévaló, létfilozófiai mélységű érzelmi-gondolati struktúrát fogalmazzák meg a vizuális önkifejezés, a festészet nyelvén. Hegedüs Zoltán nem pusztán érzelmek és hangulatok festője, hanem a pillanatnyi mulandó látványban a Világmindenség attribútumait, valamint a Részben mindig az Egészet kereső és megjeleníteni igyekvő festőművész, pillanatnyi képi impressziókból az időtlen Ontológiai Szubsztancia aranymosója, a természeti fények pazar játékának tanúja és krónikása, a színek és fények zenésze. Tájképei lélekkondicionáló, gyógyító meditációs források és objektumok, melyek kiszabadítanak a nyugati kultúra patologikus lineáris idejének fogságából, s szakrális idődimenziókba emelnek.” (kobzosBBL)

Kompetencia

Műveltségi terület

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Ex libris Andruskó Károly

Leírás

Kaktuszok közt kenguru, erszényében kicsinye. Andruskó Károly munkája a keszthelyi Balatoni Múzeum Kisgrafikai Gyűjteményének részét képezi. // Andruskó Károly (1915–2008) zentai születésű nyomdász, festő, grafikus. 1933-tól nyomdász volt Zentán, Szabadkán, Eszéken, 1943-ban Szegeden, 1946–47 között Újvidéken a Magyar Szónál. Első linómetszetei 1941-ben jelentek meg helyi folyóiratokban. Mint grafikust, a „Kubikosélet-baráberélet” című linómetszetű képregénye tette ismertté, amely a hajdani földmunkásság verejtékes életét mutatja be, drámai erővel, néhol tragikus pátosszal. Később Ady Endre, Petőfi Sándor, Arany János költeményeihez készített realista stílusú metszeteivel is nagy sikert aratott. Több éven át (1968–1970) a Híd c. folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Az ex libris intim műfaja 1967-ben ejtette rabul. Az 1968-as, XII. comói ex libris kongresszusra az ekkorra alig egy éve ex librist alkotó művész eddig készített kb. 100 könyvjegyéből a legjobbakat tartalmazó mappát vitt ajándékba, Dr. Gianni Mantero iránti tiszteletből. Azóta több mint 8000 linó- és fametszetet, és több száz minikönyvet (ill. minilibrist) készített, mellyel az ex libris világrekorderének tekinthető. (Lezárult életútját több mint 4000 olajfestmény, 8000 linó-fametszet és 220 minikönyv szerzőjeként jegyzi a művészettörténet.) Ex libriseit jórészt linóba metszette. Inkább sommázó, mint részletező alkotó. Műveiben mindenkor a tevékeny ember és a természet áll a középpontban. A festészet, a színek világa iránti szeretete nyilvánul meg színes könyvjegyei világában. Helmer Fogedgaard dán kritikus is kiemeli munkásságára vonatkozólag a rendkívüli festői hatásokra törekvést. „Szőlő és bor”sorozata a Mezőgazdasági Múzeum kiállításaként egész Európát végigjárta. 1946-tól mostanáig 745 kiállításon vett részt. Andruskó Károly (1915–2008) „ex libris geographicis” lapjai az utazáshoz, a megismert tájakhoz, épületekhez kapcsolódnak. Ezek az útleírás ex librisek kétszínnyomatúak, az ábrázolás „couleur locale” jellegét nemcsak a helyi sajátságok adják meg, hanem a táj és az élmény, a valóság és a művészi megfogalmazás egysége is.

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Ex libris Andruskó Károly

Leírás

Kaktuszok és trópusi növények, háttérben mexikói épület. Anyag és technika: linómetszet, két dúccal. Andruskó Károly munkája a keszthelyi Balatoni Múzeum Kisgrafikai Gyűjteményének részét képezi. // Andruskó Károly (1915–2008) zentai születésű nyomdász, festő, grafikus. 1933-tól nyomdász volt Zentán, Szabadkán, Eszéken, 1943-ban Szegeden, 1946–47 között Újvidéken a Magyar Szónál. Első linómetszetei 1941-ben jelentek meg helyi folyóiratokban. Mint grafikust, a „Kubikosélet-baráberélet” című linómetszetű képregénye tette ismertté, amely a hajdani földmunkásság verejtékes életét mutatja be, drámai erővel, néhol tragikus pátosszal. Később Ady Endre, Petőfi Sándor, Arany János költeményeihez készített realista stílusú metszeteivel is nagy sikert aratott. Több éven át (1968–1970) a Híd c. folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Az ex libris intim műfaja 1967-ben ejtette rabul. Az 1968-as, XII. comói ex libris kongresszusra az ekkorra alig egy éve ex librist alkotó művész eddig készített kb. 100 könyvjegyéből a legjobbakat tartalmazó mappát vitt ajándékba, Dr. Gianni Mantero iránti tiszteletből. Azóta több mint 8000 linó- és fametszetet, és több száz minikönyvet (ill. minilibrist) készített, mellyel az ex libris világrekorderének tekinthető. (Lezárult életútját több mint 4000 olajfestmény, 8000 linó-fametszet és 220 minikönyv szerzőjeként jegyzi a művészettörténet.) Ex libriseit jórészt linóba metszette. Inkább sommázó, mint részletező alkotó. Műveiben mindenkor a tevékeny ember és a természet áll a középpontban. A festészet, a színek világa iránti szeretete nyilvánul meg színes könyvjegyei világában. Helmer Fogedgaard dán kritikus is kiemeli munkásságára vonatkozólag a rendkívüli festői hatásokra törekvést. „Szőlő és bor”sorozata a Mezőgazdasági Múzeum kiállításaként egész Európát végigjárta. 1946-tól mostanáig 745 kiállításon vett részt. Andruskó Károly (1915–2008) „ex libris geographicis” lapjai az utazáshoz, a megismert tájakhoz, épületekhez kapcsolódnak. Ezek az útleírás ex librisek kétszínnyomatúak, az ábrázolás „couleur locale” jellegét nemcsak a helyi sajátságok adják meg, hanem a táj és az élmény, a valóság és a művészi megfogalmazás egysége is.

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Anna Margit: Rózsalovag (olajfestmény, 1965)

Leírás

Anna Margit festőművész Rózsalovag (1965) című olajfestménye a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban található, s az Antal-Lusztig gyűjtemény részét képezi, melynek jogtulajdonosa dr. Antal Péter. Anna Margit (BOROTA, 1913 - 1991, BUDAPEST) a Képzőművészeti Főiskolát Vaszary János növendékeként végezte el 1936-ban. 1937-től nyaranta férjével, Ámos Imrével együtt a szentendrei művésztelepen dolgozott. 1946 és 1948 között az Európai iskola rendezésében állította ki a naiv, gyermeki látást és a szürrealista asszociációkat egyesítő műveit. Fintorgó nőalakjai, bizarr figurái álomittas hangulatukkal a lélek mélyrétegeinek rezzenéseit közvetítik. A hetvenes évektől kezdve népművészeti motívumok épültek bele a primitív iránt mindig is vonzódó művészetébe, amelyre harsány színvilág és egy paraszt-rokokónak mondható buja díszítményesség lett a jellemző. A népi bábukat idéző, rikítóan színes és virágokkal, csipkékkel, girlandokkal felcicomázott figurák kihívó esendőségükben az emberi lét groteszkségét, olykor egyenesen az abszurditását sugallják. Gyűjteményes anyagát 1948-ban és 1968-ban mutatta be az Ernst Múzeumban. 1984 óta Szentendrén állandó kiállításon láthatók a művei.

Kompetencia

Műveltségi terület

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Martyn Ferenc: Sziklás táj partra tett szerszámokkal, hajóroncsokkal (tusrajz, 1972)

Leírás

Martyn Ferenc festő- és grafikusművész Sziklás táj partra tett szerszámokkal, hajóroncsokkal (1972) című absztrakt (nonfiguratív - konstruktivista - szürrealista) tusrajza 2012-től a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében található. Martyn Ferenc (Kaposvár, 1899. június 10. – Pécs, 1986. április 10.): festő, grafikus, kerámikus, Munkácsy-díjas (1962), érdemes (1970) és kiváló művész (1978), Kossuth-díjas (1973). Rokona, Rippl-Rónai József házában eltöltött ifjú- és gyermekkora során ismerkedett meg először a francia szürrealizmussal, majd a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Vaszary János és Réti István mellett folytatott tanulmányokat. 1926-40 között Párizsban élt, kapcsolatba került a legújabb festészeti irányzatokkal, Chirico metafizikus szürrealizmusával, s 1933-ban csatlakozott az Abstraction-Création művészcsoporthoz. Részt vett kiállításaikon, szinte valamennyi európai országban megfordult. Magyarországon a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) csoport tagjává választotta, s 1929-ben az ő meghívásukra mutatkozott be a Tamás Galériában. 1939-re kialakult festői világa, amelynek alapja a síkban megoldott tér és mozgás, s a valóság elemeinek elvont, szublimált megjelenítése. Mindehhez a színek tisztasága, rendje és egymással kölcsönhatásban érvényesülő harmóniája járult. 1940-ben hazatért, s 1945-ben véglegesen Pécsett telepedett le. 1945 után egyik megalapítója volt a Galéria a Négy Világtájhoz nevű kiállítóhelyiség köré csoportosuló Elvont Művészek Csoportjának. Az 1940-es években európai iskolázottságú festményei mellett a modern magyar szobrászat első kísérleteit hozta létre, s átütő erejű grafikai sorozatát, A fasizmus szörnyetegeit. A háborút követően a nonfiguratív irányzatok egyik legfontosabb hazai képviselője és kiteljesítője volt. Művészetét a látvány és az emlék geometrikus, absztrakt formákban való megragadása jellemzi az élmény, a látottak erejének visszaadásával. Dinamizmus és a tiszta színek harsány harmóniája uralja képeit. Több irodalmi műhöz készített illusztrációt, illetve az írói gondolatot kísérő rajzot. Ezeken nem csupán egy-egy epizódot jelenít meg, hanem hiteles érzékletességgel láttatja a szereplőket is. Életművében az absztrakció és a valóságlátás nem szakad el egymástól. Természeti, tárgyi, emberi hivatkozások vannak jelen a képek rejtett világában. Egyrészről a szabadságvágy különböző szimbólumai, másrészről a magyar folklór és az antik mitológia elemei figyelhetők meg a rajzokon és festményeken. A pontos megfigyelésen alapuló ábrázolástól a konstruktív koncepciókon át a geometrikus és spontán absztrakciókig, a látvány, emlék, belső lényeg megragadásának minden rétegében otthonos - mind a festészet mind a rajzművészetet tekintve. Színvilága, formanyelve sokban merít a zenéből és napi kultúra rekvizitumaiból. A zene hangjait vonalakban és színekben élte át, számára a zene ritmust és harmóniát jelentett. Számos irodalmi remekmű kiváló illusztrátora. Plasztikával, kerámiával is foglalkozott. Martyn Ferenc polihisztor művész: korának teljességét igyekszik felfogni és kifejezni, a magyar avantgárd és absztrakt művészet emblematikus alakja.

Kompetencia

Műveltségi terület

Anyanyelvi kommunikáció