Hegedüs László: Önarckép IV.

Oktatás

Általános

Manda ID
253021
Cím
Hegedüs László: Önarckép IV. (aquarell festmény, 1983/1, sorszám: 187)
Leírás
Hegedüs László festőművész Önarckép IV. (1983/1) című aquarell festménye 1990-től a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében található. Az alkotó 1920-ban született Budapesten. "Festő, grafikus. 1936-38 között az Aba Novák Vilmos Stúdióba járt, ahol Vaszary tanítványa volt, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett. 1945 után a Fókusz, illetve a Művész Galéria tulajdonosa. 1948-tól külföldön tevékenykedett: Ausztriában, Olaszországban, majd 1972-ig Ausztráliában. Ezután Londonban telepedett le, de többször látogatott Magyarországra. 1987 óta ismét Ausztráliában él. Egyéni tárlatai voltak vidéken (Szentes, Nyírbátor, Hatvan) és külföldön (Melbourne, Sydney, Brisbane, London), valamint csoportosak az Ernst Múzeumban, a Nemzeti Szalonban, Londonban, Melbourneben stb. Munkáit őrzik a Magyar Nemzeti Galériában, a Fővárosi Képtárban, a kaposvári Rippl Rónai Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban, ausztráliai, párizsi, római, amerikai és angliai közgyűjteményekben. 1982-ben ötven festményét és harminc grafikáját a nyírbátori Báthory Múzeumnak ajándékozta." (in: http://www.kieselbach.hu/muvesz/hegedus-laszlo-_hegedus_-laszlo__9087) „Önarcképek; olyan művészeti alkotások, melyek modelljei maguk az alkotók voltak. A szó hallatán sokunk lelki szemei előtt megjelenik egy-egy híresebb kép, például Albrecht Dürer önarcképe, ahogy Krisztusként ábrázolja magát, Raffaello nyugodt vonásai, vagy egy, a megközelítőleg száz Rembrandt van Rijn önmagát ábrázoló metszete, rajza, vagy festménye közül. Az önarcképfestő művészek közül többeknél, önportréinak számosságának köszönhetően egy teljes önarckép-önéletrajz tárul elénk, képeiket időrendben nézve megfigyelhetjük a művész technikai fejlődésén keresztül arcának, személyiségének és érzelmi világának változását is… Nagy a jelentősége a kontextusnak, hogy a festő milyen környezetben ábrázolja, belehelyezi-e magát valamilyen idealizált szerepbe, a képen mik, vagy kik veszik körül, milyen színeket használ, milyen tárgyakat jelenít meg. A művész ecset és anyaghasználata az évek során sokat változik. Bizonyos esetekben egy-egy festőnél pont az önmagáról készített portréin érdemes e folyamatot megfigyelni, hiszen modellként mindig kéznél van a festő, van idő a fények és színek, vonások és textúrák tanulmányozására, emellett önmegfigyelésre, önelemzésre is alkalmas eszköz e műfaj. Hegedüs László önarcképeinek technikai és anyaghasználatbeli változásain ez jól látszik. Míg az akvarell képek letisztultabb és szellősebb benyomást keltenek, addig az olajfestményt közelebbről szemlélve pont az ellenkező hatást érezhetjük; az 1985-ben festett önarcképén, az arc és környéke plasztikussá válik, kiemelkedik a sok rétegben felvitt festéktől. Szintén a technikai változás kapcsán érdekes szempont, hogy ugyanaz az arc hogyan változik meg, ha a művész nagyban eltérő technikát választ… Az önarcképek által a művész közvetlenebb kapcsolatot tud teremteni önmaga és a művét szemlélő közönséggel. Vizsgálhatóvá, elemezhetővé válik az arckifejezés, a képen látható művész arcán érzelmeket azonosítunk, amikre reflektálhatunk, érzésvilágot társítunk a képhez és a művészhez is.” (in: (Ön)Arcképcsarnok, http://mandadb.hu/cikk/650521/OnArckepcsarnok)
Földrajzi vonatkozás
Kaposvár

Kompetencia

Kompetencia
Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Magyar nyelv és irodalom

Adatok exportálása: