A Pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola (1910)
Leírás
“A dualizmus időszakában (…) egy számottevő változást kell rögzítenünk. A kiegyezés megteremtette az önálló magyar katonai tanintézeti képzésnek nemcsak az elvi lehetőségét, hanem tényleges gyakorlatát is. Mindez természetesen – az addig eltelt századokban már kimutatott módon – az általános nevelési-oktatási modellel összhangban épült fel.” Miklós Zoltán (http://www.zmne.hu/Forum/04otodik/kiegyezes_.htm). Az 1898-ban alapított pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskoláról 1910-ben készült képes levelezőlap a pécsi Csorba Győző Könyvtár gyűjteményének részét képezik.
Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola (1898) – Pécs
Leírás
“A dualizmus időszakában (…) egy számottevő változást kell rögzítenünk. A kiegyezés megteremtette az önálló magyar katonai tanintézeti képzésnek nemcsak az elvi lehetőségét, hanem tényleges gyakorlatát is. Mindez természetesen – az addig eltelt századokban már kimutatott módon – az általános nevelési-oktatási modellel összhangban épült fel.” Miklós Zoltán (http://www.zmne.hu/Forum/04otodik/kiegyezes_.htm). Az 1898-ban alapított pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskoláról készült képes, illetve rajzolt levelezőlapok a pécsi Csorba Győző Könyvtár gyűjteményének részét képezik.
Sási János 1976-ban készült felvételén egy somogyudvarhelyi komatál látható felülnézetből. A fehér mázas tányér közepén egy palack bor áll, a palack körül egy sor alma és narancs vegyesen, felette egy sor hímes tojás. A tojásokon egy kisméretű fonott kalács látható, melyet növénykoszorú és masnira kötött színes szalagok díszítenek. A fotó a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum néprajzi gyűjteményének részét képezi. A komatál “elsősorban egynemű (ritkábban különnemű) fiatalok barátságkötésének megpecsételése ajándékcserével. Egyéb elnevezései: komálás, mátkálás, vésározás. Ez a kötelék a fiatalok későbbi életében más társadalmi kapcsolatok (keresztkomaság, házasság) alapjául is szolgálhat. Általában fehérvasárnapon, de húsvéthétfőn, esetleg későbbi tavaszi ünnepen, pl. pünkösdkor, május elsején is történhet. A Dél-Dunántúlon és a mátraalji palócoknál ismert szokás szerint a barátságot kötni kívánó fiatal (szülei, hozzátartozói segítségével) ajándékegyüttest készít elő főleg húsvéti ételekből: tálra helyezett koszorú alakú kalács, ill. egyéb sütemény, hímes húsvéti tojások, továbbá gyümölcs, szeszes ital, esetleg kendővel letakarva. Ismertek e célra készült cseréptálak, beleépített korsóval vagy tojástartóval. Az ajándékot személyesen vagy küldött által szokás eljuttatni a kiszemeltnek, lányok komatálküldése esetén kisebb lánnyal.” Magyar néprajzi lexikon
A keszthelyi Balatoni Múzeum tulajdonában levő archív fényképen népviseletbe öltözött, díszes fehér kendővel letakart komatált tartó fiatal nő látható. A komatál „elsősorban egynemű (ritkábban különnemű) fiatalok barátságkötésének megpecsételése ajándékcserével. Egyéb elnevezései: komálás, mátkálás, vésározás. Ez a kötelék a fiatalok későbbi életében más társadalmi kapcsolatok (keresztkomaság, házasság) alapjául is szolgálhat. Általában fehérvasárnapon, de húsvéthétfőn, esetleg későbbi tavaszi ünnepen, pl. pünkösdkor, május elsején is történhet. A Dél-Dunántúlon és a mátraalji palócoknál ismert szokás szerint a barátságot kötni kívánó fiatal (szülei, hozzátartozói segítségével) ajándékegyüttest készít elő főleg húsvéti ételekből: tálra helyezett koszorú alakú kalács, illetve egyéb sütemény, hímes húsvéti tojások, továbbá gyümölcs, szeszes ital, esetleg kendővel letakarva. Ismertek e célra készült cseréptálak, beleépített korsóval vagy tojástartóval. Az ajándékot személyesen vagy küldött által szokás eljuttatni a kiszemeltnek, lányok komatálküldése esetén kisebb lánnyal.” Magyar néprajzi lexikon
Az 1980-ban készült fotó a komatál küldésének (húsvéti)szokását örökíti meg Csökölyben. Az archív felvételt a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum őrzi. A komatál „elsősorban egynemű (ritkábban különnemű) fiatalok barátságkötésének megpecsételése ajándékcserével. Egyéb elnevezései: komálás, mátkálás, vésározás. Ez a kötelék a fiatalok későbbi életében más társadalmi kapcsolatok (keresztkomaság, házasság) alapjául is szolgálhat. Általában fehérvasárnapon, de húsvéthétfőn, esetleg későbbi tavaszi ünnepen, pl. pünkösdkor, május elsején is történhet. A Dél-Dunántúlon és a mátraalji palócoknál ismert szokás szerint a barátságot kötni kívánó fiatal (szülei, hozzátartozói segítségével) ajándékegyüttest készít elő főleg húsvéti ételekből: tálra helyezett koszorú alakú kalács, illetve egyéb sütemény, hímes húsvéti tojások, továbbá gyümölcs, szeszes ital, esetleg kendővel letakarva. Ismertek e célra készült cseréptálak, beleépített korsóval vagy tojástartóval. Az ajándékot személyesen vagy küldött által szokás eljuttatni a kiszemeltnek, lányok komatálküldése esetén kisebb lánnyal.” Magyar néprajzi lexikon
