A pécsi Csorba Győző Könyvtárban található felvételeken a pécsi Hamerli Kesztyűgyár részei, az ott dolgozó munkások láthatók munka közben. Pécsett a kesztyűkészítés mestersége közel 300 éves múltra tekint vissza, már a XVIII. század közepétől készítenek itt kesztyűket. A XIX. században a Hamerly család épített Európa-szerte ismert gyárat. A II. Világháború után az államosított kesztyűgyár a világ egyik meghatározó üzemévé lépett elő. Napjainkban klaszterbe tömörülve hét kisebb méretű kesztyűgyártással foglalkozó magáncég működik a városban.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az Idrisz Baba türbéjéről készült képek a pécsi Csorba Győző Könyvtárban találhatók. „A türbe a prominens személyeknek (szultánok, hadvezérek, vallási vezetők stb., illetve családtagjaik számára) állított sírboltnak, mauzóleumnak a (…) török neve. (…). A türbék először a 11. századi szeldzsuk építészetben jelentek meg Iránban, majd a szeldzsuk hódítások következtében fokozatosan terjedni kezdtek Anatóliában is. A türbeépítés hagyományait az oszmánok is folytatták, akik számos mauzóleumot emeltek a balkáni és magyarországi hódoltsági területeken is. Noha türbe alatt, a hazai minta nyomán ma általában több-, rendszerint nyolcszög felépítményű, kupolával fedett sírépítményt értünk, formai kialakításának valójában nincsenek szigorú szabályai”. A műemlék Pécsett található. (wikipédia).
A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum fényképén helyi kovács céh nyitott ládája látható a mesterség emblémájaként kalapácsot, üllőt, tűzifogót ábrázoló díszítéssel. A céhláda a céh értékeinek, kiváltságleveleinek, jegyzőkönyveinek, egyéb fontos iratainak, pecsétnyomójának, pénzének, ezüst edényeinek és más értéktárgyainak őrzésére szolgált. Mivel a céh minden értéke benne összpontosult, magának a céhnek, a céh erkölcsi, anyagi és mesterségbeli összetartozásának jelképe lett. A céhélet valamennyi fontos eseménye a nyitott céhláda előtt zajlott le. Díszítései között a főként a céhemblémák, jellegzetes szerszámokból összeállított címerek jelennek meg, ezenkívül gyakori a céhvédőszent ábrázolása, valamint a láda készítésének a dátuma, továbbá feliratok.
A kiskunhalasi Thorma János Múzeum Fotótárában található archív felvételek vásárban készültek. Az eladó és a vevő egyezségük megpecsételését jelképező kézfogását, tenyérbe csapását látjuk. Az alku a főleg pásztorok bokáig érő, magyar juh szőrös bőréből készült palástszerű viseletére, a subára vonatkozik.
