Általános

Cím

Tátra

Leírás

A miskolci Herman Ottó Múzeum tulajdonában lévő képeslapon a Magas-Tátrában található Zöld-tó látható.

Kompetencia

Műveltségi terület

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Általános

Cím

Magas Tátra – Halas-tó

Leírás

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban található képeslapon a Magas Tátra egyik tengerszeme látható, a partján egy menedékházzal.

Kompetencia

Műveltségi terület

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Általános

Cím

A ceruza és a radír

Leírás

A rajzfilmet Macskássy Gyula készítette, melyben egy ceruza és egy radír verseng egymással fontosságuk elimeréséért. A mese tanulsága: a rivalizálás helyett az együttműködés a célravezető. A rendező, Macskássy Gyula 1930-tól foglalkozott animációs filmek készítésével. Nevéhez fűződik a hatvanas években népszerű Gusztáv-sorozat megalkotása. Az 1960-ban készült animációs film a Magyar Nemzeti Filmarchívum tulajdonát képezi.

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Dankasirály

Leírás

Magyarországon a leggyakoribb fészkelő sirályfaj, s költési időn kívül is sok madár tartózkodik a Kárpát-medencében. Tömeges tavaszi és őszi átvonuló. Hozzánk északról érkeznek télire csapatai. Hazánkban tavak nádasaiban, mocsaraiban és főleg mesterségesen létesített halastavi szigeteken költ. Telepesen fészkelő faj, nagyszámú kolóniában költ, melyhez más vízimadárfajok is szívesen társulnak. Általában a legkönnyebben hozzáférhető táplálékkal él, a szeméttelepekre is gyakorta kijár táplálkozni. Varjak és más madarak társaságában követi a mezőgazdasági gépeket és a felforgatott friss szántásban keresgél. Fiókáit főleg rovarokkal táplálja, de halakat, kétéltűeket, a legkülönfélébb gerincteleneket, kisemlősöket, tojásokat, dögöt, némi növényi eredetű táplálékot is fogyaszt. A preparátum a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdona.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Fakanál

Leírás

A felvételeken egy ároktői puhafából faragott és vésett fakanál látható. Gömbölyű öböllel, hurkos formában kifaragott, gyengén ívelt nyelén két bütykös dísz látható, illetve 'EJ. PEJ.P.' bevésés. A tárgy a miskolci Herman Ottó Múzeumban tekinthető meg. A fakanál “puha, szálkamentes fából faragott evőeszköz (…) Használták evőkanálként, lapos változatát pedig keverőkanálként (pl. kásakavaró) és lekvárkavaráshoz. A felföldi pásztorok, különösen az idősebbek, még két-három évtizeddel ezelőtt is kedvelték, mert az ételtől nem forrósodott át. Legrégibb formája kerek fejű volt, egyenes nyéllel, a kásakeverőé négyszögletes. Az újabbak, amelyeket a múlt század második felétől faragtak, már a fémből készült kanalak hosszúkás formáját követik. A dunántúli pásztorok az újabb formájú fakanálnak – s az ugyancsak fából kifaragott villának – a nyelét gyakran karcolt díszítéssel, spanyolozással és domború faragással díszítették. Egyik-másik nyelének végén a nyél anyagából kifaragott néhány láncszemen lakat formájú lógó díszt találunk. A díszített fakanalat és villát evésre már nem használták, ajándékként készültek, díszként a falon lógtak. A fakanál jellegzetes háziipari termék, egész faluk foglalkoztak készítésével (pl. a Hasznos melletti Mátrakeresztes). (Magyar néprajzi lexikon)

Kompetencia

Évfolyam

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Természettudományos és technikai