A húsvéti tojás a keresztény szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A tojásdíszítés máig élő húsvéti népszokás, melynek számos hagyományos technikája létezik (pl. viaszolás, karcolás, berzselés etc.). A felvételek a Debreceni Művelődési Központban (Tímárház – Kézművesek Háza) készültek Kovács Zoltánné tojásfestő népi iparművész kiállításán (Múltidéző mesterségek c. kiállítássorozat, 2012).
„Az Auschwitzból magyarországi rokonokhoz, szeretteikhez küldött Waldsee-levelek elsődleges célja az volt, hogy - hamis látszatot keltve - megnyugtassák az otthon maradottakat, hogy jól vannak, életük nem forog veszélyben. Az SS természetesen szigorú cenzúrát alkalmazott, s ennek egyik jeleként a levelek mindig ceruzával íródtak. Az otthoni címekre, esetleg munkaszolgálatos táborba szóló roppant szűkszavú írásokban a foglyok minden esetben csak a legfontosabb, mindig pozitív információt közölhettek - olvasható Szécsényi Andrásnak az ArchívNet legújabb számában megjelenő cikkében. (…) A könnyebb ellenőrizhetőséget szolgálta, hogy a rabok csak német nyelven írhattak, mégpedig úgy hogy – látható módon – előre meghatározott formulákat voltak kénytelenek használni mind a megszólítás, mind a tartalom tekintetében. A levelezés rendszerint nyomtatott formaleveleken, ritkábban egyszerű, üres, katonai levelezőlapon zajlott. A válaszlevél továbbítására vonatkozó információk szintén az otthoniak megnyugtatására szolgáltak.”(múlt-kor.hu) S. M. rózsaszín levelezőlapja M. K.-nak, melyet 1944 júniusában „Waldsee”-ből, valójában Auschwitzból írt, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány gyűjteményének részét képezi.
„Az Auschwitzból magyarországi rokonokhoz, szeretteikhez küldött Waldsee-levelek elsődleges célja az volt, hogy - hamis látszatot keltve - megnyugtassák az otthon maradottakat, hogy jól vannak, életük nem forog veszélyben. Az SS természetesen szigorú cenzúrát alkalmazott, s ennek egyik jeleként a levelek mindig ceruzával íródtak. Az otthoni címekre, esetleg munkaszolgálatos táborba szóló roppant szűkszavú írásokban a foglyok minden esetben csak a legfontosabb, mindig pozitív információt közölhettek - olvasható Szécsényi Andrásnak az ArchívNet legújabb számában megjelenő cikkében. (…) A könnyebb ellenőrizhetőséget szolgálta, hogy a rabok csak német nyelven írhattak, mégpedig úgy hogy – látható módon – előre meghatározott formulákat voltak kénytelenek használni mind a megszólítás, mind a tartalom tekintetében. A levelezés rendszerint nyomtatott formaleveleken, ritkábban egyszerű, üres, katonai levelezőlapon zajlott. A válaszlevél továbbítására vonatkozó információk szintén az otthoniak megnyugtatására szolgált. B. Ferenc édesanyjának írt levelezőlapján a feladás helye szintén „Waldsee” lett. (múlt-kor.hu)“ A levelezőlap a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány gyűjteményének részét képezi.
A Magyar Film Iroda Rt. 132. számú heti híradója (1926) teljes hosszában a mohácsi csata 400. évfordulóján megtartott városi rendezvényekről tudósít. A gyászünnepséghez kapcsolódóan a híradás bemutatja a csata egykori helyszíneit, Mohács városát, majd pedig az ünnepi megemlékezés eseményeit. A híradófilm eredeti anyagai a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
Zelk Zoltán (1906-1981) síremléke a Farkasréti temetőben áll, Borsos Miklós alkotása. A Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas költő, prózaíró nyughelyét kitárt szárnyú fehér márvány sirály díszíti. A síron a következő felirat olvasható: „Mert nincs diadal a halálon, csupán a dal! a dal! a dal!” (idézet Zelk Zoltán: Mindenki énekelt című verséből) A felvétel a budapesti Katamafoto Művészeti Kft. tulajdona.
Kompetencia
Évfolyam
Anyanyelvi kommunikáció
Kompetencia 2
Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
