Általános

Cím

Finta Sámuel: Molnár Kálmánka terrakotta szoborportréja (Túrkeve, 1961) - II.

Leírás

„A túrkevei Finták közül Gergelyről, és Sándorról, a sztárszobrászról már írtunk az oldalon. A legfiatalabb testvérről, Sámuelről most egy jól sikerült portrészobrocska kapcsán emlékezünk meg, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai digitalizáltak 3D-ben, és töltöttek fel a MaNDA adatbázisába. Ha jobban belegondolunk, nincs is a magyar művészet történetében olyan család, ahol három, kvalitásaiban egyenrangú és remek szobrász nőtt volna fel. A túrkevei Finták mellett talán csak a Ferenczy famíliát említhetnénk, de hát ott a művészet más területei is megjelentek a családi asztalnál. Az 1892-ben már Nagyváradon született Sámuel mindenesetre a polgári elvégzése után bátyjai hatására kezdett el szobrászkodással foglalkozni, akik nyilván tanítgatták is a szakma fortélyaira. A fővárosba költözvén a Bajza utcában bérelt műhelyt, a kenyérrevalót pedig sírkövek és árnyképek készítésével teremtette elő. A Nagy Háború után, mikor rövid ideig műhelyében együtt dolgozott a három testvér, márványból kifaragta bátyjai szoborterveit is. Sámuel 1934-ben költözik haza, Túrkevére feleségével, ahol megint csak sírkövek faragásából élnek és már leginkább csak kedvtelésből készít szobrokat. Az egyik ilyen alkotást, annak minden részletét nézhetjük meg most három dimenzióban. A szobrász által 1961-es datálással ellátott terrakotta szobrocska Molnár Kálmánkáról készült, aki úgy hat, hét éves lehetett ekkoriban. A 33 centiméter magas brüsztön jól ki van dolgozva a fiúcska ruházata, az állig begombolt ing mellett a kantáros rövidnadrág is, amiből arra következtethetünk, hogy Kálmán az esztendő azon hónapjaiban ült modellt, amikor ilyen nadrágot lehetett hordani. A most legszebb férfikorában lévő egykori modellről a Finta Múzeumnál érdeklődtünk. Kapás János Zsolt igazgatótól megtudtuk, hogy Molnár Kálmán jelenleg Svájcban él, 2011-ben hazalátogatott, és megtekintette a Finta Múzeumban az őt ábrázoló szobrot is.” (Pálffy Lajos: Vajon hol lehet most Molnár Kálmánka?) http://mandarchiv.hu/cikk/5821/Vajon_hol_lehet_most_Molnar_Kalmanka

Kompetencia

Évfolyam

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Festetics-örökség: erdei szalonka alakú ezüst cukorszóró (XIX. század első fele) - II.

Leírás

„Két igazán érdekes dologról mesél ez a keszthelyi Balatoni Múzeum által 3D-ben digitalizált ezüst cukorszóró. Tanulmányozhatjuk általa a 19. század magas színvonalú tárgyi kultúráját, másrészt az ötvös által ábrázolt különleges madárról, annak vadászatáról is elgondolkodhatunk. A szalonka, vagy erdei szalonka a vadászok szerint az erdők királynője, egy 200 és 400 gramm közötti súlyt elérő költöző madár. Elszórt magyarországi fészkelése mellett a balti államok és Tunézia között ingázik, márciusban és októberben tartózkodik a magyar légtérben, no és pihen meg az erdők szélén, a ligetes réteken. Mert táplálkozásához szükség van olyan terepre, amit végig tud szondázni rovarok, giliszták és más csúszómászók után nem hétköznapi csőrével. Amelynek végén különleges érzékelők vannak, amik a táplálékra jeleznek, sőt, maga a csőr vége külön is nyitható és zárható, így a szalonka akár több gilisztát is meg tud csippenteni úgy, hogy ki sem kell venni táplálékszerző szerszámát a földből. A vacsorázást, mert leginkább kora estére éhezik meg, biztonságosabbá teszi tökéletes rejtőszíne, és jó helyen lévő éles szeme, amivel állítólag csaknem 360 fokban képes látni a világot. Óvatos, emberkerülő életmódját csak a szerelem (dürrögés) idejére függeszti fel, de hát ezzel majdnem mindenki így van az élővilágban. Ekkor a hímek furcsa hangokat adva az erdő szélén repkednek, míg a tojók ezt észlelve halkan a földről válaszolnak, és szétterítik farktollaikat. Ezek fehér vége mintegy leszállófényként funkcionál a szürkületben. A négy kis szalonka három hét után bújik ki a tojásból, és keres rögtön menedéket az aljnövényzetben. A szalonka tehát a földön van biztonságban, míg a levegőben, dürrögés és vonulás idején ki van téve a duplacsövű puskákból kétszáz kilométer per órával, 1-2 méteres átmérőjű, csepp alakzatban feléje száguldó 25-35 kis ólomgolyónak. Amik elől – beláthatjuk – szinte lehetetlen kitérni, és amik mintegy büntetésül majd az ínyenc vadász, vagy éppen vendég fogait is károsíthatják, ha nem bogarásszák ki őket gondosan a sütés előkészített madárból. De ez már a szalonkát nem vigasztalja, mint ahogyan bennünket sem az a tény, hogy ezt a remekbe szabott cukortartót most már sikerül megőrizni így, digitalizálva is a jövő generációinak. Már csak azért sem, mert óhatatlanul eszünkbe juthat az is, hogy mennyire kifinomultabb, emberibb volt az a kor, amikor egy-egy étteremben, szanatóriumban, vagy gyógyfürdőben ilyen alkalmatosságok voltak a teríték részekét az asztalokon. (Vizsgált, 10,5 cm magas ezüst szalonkánk a hévizi reumakórházból került át a múzeumba.) Mi, akik a Kínában legyártott és hajórakományszám érkező műanyag, álporcelán vagy fém-üveg kombinációjú rettenetek segítségével édesítjük a kávénkat, teánkat, szerencsénkre már nem is nagyon tudjuk, hogy mennyire tudtak élni hajdanán, jobb korokban. Ahonnan itt maradt ez a mi szalonkánk.” (Pálffy Lajos: Ezüst madár egy jobb világból) http://mandarchiv.hu/cikk/3990/Ezust_madar_egy_jobb_vilagbol

Kompetencia

Évfolyam

Anyanyelvi kommunikáció

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Finta Sámuel: Molnár Kálmánka terrakotta szoborportréja (Túrkeve, 1961) - I.

Leírás

„A túrkevei Finták közül Gergelyről, és Sándorról, a sztárszobrászról már írtunk az oldalon. A legfiatalabb testvérről, Sámuelről most egy jól sikerült portrészobrocska kapcsán emlékezünk meg, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai digitalizáltak 3D-ben, és töltöttek fel a MaNDA adatbázisába. Ha jobban belegondolunk, nincs is a magyar művészet történetében olyan család, ahol három, kvalitásaiban egyenrangú és remek szobrász nőtt volna fel. A túrkevei Finták mellett talán csak a Ferenczy famíliát említhetnénk, de hát ott a művészet más területei is megjelentek a családi asztalnál. Az 1892-ben már Nagyváradon született Sámuel mindenesetre a polgári elvégzése után bátyjai hatására kezdett el szobrászkodással foglalkozni, akik nyilván tanítgatták is a szakma fortélyaira. A fővárosba költözvén a Bajza utcában bérelt műhelyt, a kenyérrevalót pedig sírkövek és árnyképek készítésével teremtette elő. A Nagy Háború után, mikor rövid ideig műhelyében együtt dolgozott a három testvér, márványból kifaragta bátyjai szoborterveit is. Sámuel 1934-ben költözik haza, Túrkevére feleségével, ahol megint csak sírkövek faragásából élnek és már leginkább csak kedvtelésből készít szobrokat. Az egyik ilyen alkotást, annak minden részletét nézhetjük meg most három dimenzióban. A szobrász által 1961-es datálással ellátott terrakotta szobrocska Molnár Kálmánkáról készült, aki úgy hat, hét éves lehetett ekkoriban. A 33 centiméter magas brüsztön jól ki van dolgozva a fiúcska ruházata, az állig begombolt ing mellett a kantáros rövidnadrág is, amiből arra következtethetünk, hogy Kálmán az esztendő azon hónapjaiban ült modellt, amikor ilyen nadrágot lehetett hordani. A most legszebb férfikorában lévő egykori modellről a Finta Múzeumnál érdeklődtünk. Kapás János Zsolt igazgatótól megtudtuk, hogy Molnár Kálmán jelenleg Svájcban él, 2011-ben hazalátogatott, és megtekintette a Finta Múzeumban az őt ábrázoló szobrot is.” (Pálffy Lajos: Vajon hol lehet most Molnár Kálmánka?) http://mandarchiv.hu/cikk/5821/Vajon_hol_lehet_most_Molnar_Kalmanka

Kompetencia

Évfolyam

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Mese, mese...

Leírás

2011-ben a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott színházak eldöntötték, hogy egy közös eseményt szerveznek. Az ötlet Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatójának a fejéből pattant ki a Budapesti Színigazgatók Egyesületének ülésén. 2012. március 31-én óriási érdeklődés mellett, jó hangulatban zajlott az első Színházak Éjszakája. Gyermekeknek szóló programmal készült a Budapest Bábszínház, melynek reklámfilmjét tartalmazza a dokumentum.

Kompetencia

Műveltségi terület

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Finta Gergely/Zádory Oszkár (művésznév): Szenvedély - terrakotta szobor (Párizs) - II.

Leírás

„Különleges gyűjteménnyel gyarapodott a MaNDA adatbázisának 3D-s gyűjteménye. A túrkevei Finta Múzeum töltötte fel az általa őrzött Finta Gergely/Zádory Oszkár szobrok egy részét. Ígéretük szerint hamarosan két testvére, Sándor és Sámuel alkotásait is körüljárhatjuk a technika segítségével. Finta Gergely 1883-ben született Túrkevén, majd a család Nagyváradra költözése után neki felismerték tehetségét (Sándor bátyját ekkor még csikósbojtárnak adják), és a város 400 pengős ösztöndíjával 1906-ban kikerült Párizsba, mégpedig egyenesen Rodin műtermébe. Aki munkákkal halmozta el úgy, hogy egy év múlva már saját műtermet bérelt, és 1908-ban pedig kiállíthatta szobrait a Szalonon. A szecesszióhoz közel álló alkotásai porcelán formájában is népszerűek voltak, a séveres-i gyár is rendel tőle munkákat. A nagyszerű karriert a Nagy Háború töri szabályosan derékba, Finta Gergely, művésznevén Zádory Oszkár 1914. augusztus elején önként jelentkezik az internálótáborba, ahol a francia hatóságok összegyűjtötték az ellenséges államok polgárait. Így kerül Finta is Kuncz Aladár íróval, Bárczi Gusztáv nyelvésszel és Németh Andor költővel együtt Noirmoitier várbörtönébe, ahol – mint azt Kuncz Aladártól tudjuk – az udvari séta alatt talált csontokból farigcsál szobrokat, öt év alatt 50 darabot zsebkésével. 1919-ben engedik haza, de a szobraiért még sokáig kell küzdenie a francia hatóságokkal. 1931-re költözik végleg haza, és öt év fővárosi tartózkodás után (volt olyan időszak, hogy itt, egy műteremben dolgozott a három testvér) költözik vissza szobraival együtt Túrkevére, ahol a város jóvoltából egy öreg házban rendez be műtermet és állítja ki munkáit. Ez az ország első szobrász múzeuma, 1957 után ide kerültek a Los Angelesben meghalt bátyjának alkotásai is. A Finta Múzeum végül hivatalosan 1967-ben nyitotta meg kapuit, később ide kerültek az ekkor még élő Sámuel alkotásai is. A most kiválasztott, Szenvedély című 28,8 centiméter magas terrakotta szobor egy szó szerint a „szenvedély markába” került mezítelen nőalakot ábrázol, aki igyekszik szabadulni, küzd a szorítás ellen, de a mozdulatban, ahogy az lenni szokott, benne van a megadás is.” (Pálffy Lajos: Magyar szobrász francia várbörtönben) http://mandarchiv.hu/cikk/4339/Magyar_szobrasz_francia_varbortonben

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Anyanyelvi kommunikáció