Általános

Cím

Gaál István Sodrásban című úttörő filmalkotása (1963) - a 'magyar új hullám' nyitófilmje

Leírás

A "magyar új hullám" nyitófilmjének is tekinthető Gaál István 1963-as Sodrásban című műve. Szüzsé: Fiatal diáktársaság vakációzik a Tisza-parton. Önfeledten napoznak, fürdőznek, egyre többen merülnek alá iszapért. Egyiküknek sem tűnik föl, hogy hiányzik valaki, Gabi vízbe fulladt. Barátjuk tragédiája önvizsgálatra készteti valamennyiüket: kié a felelősség, hogyan viszonyulnak egymáshoz, a világhoz. Ennek terhe érleli őket felnőtté, s megváltoznak kapcsolataik is. Luja és Zoli szembenéznek lelkiismeretükkel, Laci elvont elvekkel vigasztalódik, mások idealizálják szerepüket. A film eredeti kópiája a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében található. „Gaál István első nagyjátékfilmje 1963-ban készült, világpremierje Párizsban volt, ahol osztatlan sikert aratott. A hazai és a nemzetközi kritika egyaránt lelkesedett érte – megérezve, hogy ebben a filmben egy új nemzedék hangja szólal meg. „A Sodrásban... a magyar film új, nagy jövőjű irányzatának a jelentkezése” – írta Klaniczay Tibor történész. Vagy idézhetünk Biró Yvett filmesztétától is: „Gaál István feltűnésével egy új korszak született, az új magyar film, vagy a fiatal magyar film korszaka”. 1963, Sodrásban: innét számíthatjuk a magyar újhullám kezdetét. Új hang, új nyelv. Ahány kritika, ahány elemzés született a Sodrásban c. filmről, mind kiemeli, hogy a film valódi ereje nem a történetmesélésben, nem a szavakban kibontakozó konfliktusban van, hanem a rendkívüli módon átgondolt képi koncepcióban. Gaál nem pszichologizál, a színészi játéknál számára fontosabb a vizuális jelenlét. Gaál filmjében a kompozíció főszerephez jut: az érzelmi állapotok és hangulatok kifejezésénél a kép elsődleges a szóval szemben. Gaál már első nagyjátékfilmjével kijelölte azt az utat, amely mentén életműve haladt: egyrészt a film képi világával, „képben való gondolkodásával”, másrészt ama célkitűzésével, hogy filmjeiben feloldja a modernitás és a hagyományok világa közti ellentmondásos viszonyt. A Sodrásban 1965-ben Karlovy Varyban elnyerte a fesztivál fődíját, a Pesarói Filmfesztiválon a fiatal kritikusok díját, a Magyar Filmkritikusoktól pedig a legjobb rendezés és a legjobb operatőr díját. De ami még beszédesebb a Gaál filmjének sikerét illetően: 1965-en a Sight and Sound angol szakfolyóiratban neves kritikusok össszeállitották az előző év legjelentősebb filmjeinek listáját: a Sodrásban az ötödik a felsorolásban! A Filmcritica című olasz szaklap pedig a világ tíz legjobb filmje közé sorolta, olyan nevek között, mint Truffaut, Godard, Kazan, Dreyer, Pasolini.” (in: http://szikfilm.blogspot.hu/2012/10/gaal-istvan-sodrasban-1964.html)

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Húsvéti komatál

Leírás

Divianszki Józsefné Kígyós Ilona naív festő alkotása. Hagyományosan berendezett szobabelsőben (tálas, festett láda) 3 fiatal lány érkezik az ajándékkal, fogadja őket a ládán ülő asszony gyerekkel és az asztalnak támaszkodó menyecske. A mű a kecskeméti Katona József Múzeum Magyar Naiv Művészek Gyűjteményében található.

Kompetencia

Műveltségi terület

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Gyermekágyasnak ételt vivő komaasszony

Leírás

A képen egy asszony látható, kezében üveggel és kendővel, melyben ételeket visz. A gyermekágyas asszony ellátásáról elsősorban a komaasszonya vagy komaasszonyai gondoskodtak egy hétig. A rokonok is vittek élelmet, országszerte különböző alkalmatosságokban (komakosár, komavéka, komatál, komaszilke, komacsésze). Ezekben ételt és italt (levest, baromfihúst, kalácsféléket, bort, pálinkát) helyeztek el szépen elrendezve és feldíszítve, s erre a célra tartogatott kendővel letakarva. Néhol az volt a szokás, hogy a komaasszony megkóstolja amit hozott, hogy az anya jobb étvággyal fogyassza azt. A hozott ételekkel gyakran az egész családot ellátták. A fénykép a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum néprajzi gyűjteményének része.

Kompetencia

Műveltségi terület

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Köcsögduda - a falusi regösök alaphangszere (Túrkeve) II.

Leírás

„Nem minden nap forgathat körbe-körbe a 3D-s technika segítségével az ember egy köcsögdudát, de ha már hangszerről van szó, az lenne az igazi, ha meg is tudnánk egy alkalmazással szólaltatni. Erre még azért várni kell egy kicsit, nézzük meg addig inkább tüzetesebben ezt az egyszerű, membrafon hangszert, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai tettek 3D-ben elérhetővé a MaNDA adatbázisából. A köcsögduda tipikus népi hangszer, amely „alkatrészeit” tekintve is inkább a faluhoz köthető. Itt voltak legtovább használatban a különféle mázas cserépköcsögök, amik hát mondhatjuk, hogy nélkülözhetetlenek az előállításához. Széltől lengedező nádszálról pedig a Biblia mellett ismét csak a vidék jut eszünkbe először, hogy aztán a hangszer lényegéről, a disznóhólyagról már ne is beszéljünk. Ez utóbbi, bár a sertés vizeletének tárolója, nem a kutyák előtt, vagy a szemétdombon szokta végezni egy tradicionális disznóvágás során, hanem a gyomorhoz hasonlóan gondosan megtisztítják, majd pedig ebbe is beletöltik a nagy üstben rotyogó nyesedékdarabokból, bőrökből készülő disznósajt alapanyagot. A disznó és marhahólyagokat még a síküveg elterjedése és megfizethetővé válása előtt nedves állapotban az ablakokra is felfeszítették, hogy a meleg ne távozzon, némi fény pedig mégis csak legyen a házban a téli napokon is. Ahogy az ablakra, a köcsög szájára is simán rányújtható, és madzaggal, dróttal rögzítve rá is szárad néhány nap után. Ezután következik a hangszer megszólaltatójának, „vonójának” a 25-35 centiméteres nádnak a rögzítése, aminek pontosan a köcsög száját elzáró disznóhólyag közepére kell kerülnie. És a tévhitekkel szemben nem ennek mozgatása, nem a pumpálás, hanem nád dörzsölése kelti a disznóhólyag membránon azokat a rezonanciákat, amik a köcsög hasából már brummogásként törnek elő. A köcsögduda a karácsony után járó regösök alaphangszere, nevezik szütyöknek vagy szötyöknek, esetleg höppögőnek is. Ha van kedvünk, üdítős flakonból, vastagabb fóliából és egy méretesebb szívószálból mi is elkészíthetjük urbánus változatát, csak aztán ne lepődjünk meg azon, ha nem igazán jól höppög a mi városi szötyögőnk.” (Pálffy Lajos: Höppög a szötyögő) http://mandarchiv.hu/cikk/5527/Hoppog_a_szotyogo

Kompetencia

Évfolyam

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Köcsögduda - a falusi regösök alaphangszere (Túrkeve) I.

Leírás

„Nem minden nap forgathat körbe-körbe a 3D-s technika segítségével az ember egy köcsögdudát, de ha már hangszerről van szó, az lenne az igazi, ha meg is tudnánk egy alkalmazással szólaltatni. Erre még azért várni kell egy kicsit, nézzük meg addig inkább tüzetesebben ezt az egyszerű, membrafon hangszert, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai tettek 3D-ben elérhetővé a MaNDA adatbázisából. A köcsögduda tipikus népi hangszer, amely „alkatrészeit” tekintve is inkább a faluhoz köthető. Itt voltak legtovább használatban a különféle mázas cserépköcsögök, amik hát mondhatjuk, hogy nélkülözhetetlenek az előállításához. Széltől lengedező nádszálról pedig a Biblia mellett ismét csak a vidék jut eszünkbe először, hogy aztán a hangszer lényegéről, a disznóhólyagról már ne is beszéljünk. Ez utóbbi, bár a sertés vizeletének tárolója, nem a kutyák előtt vagy a szemétdombon szokta végezni egy tradicionális disznóvágás során, hanem a gyomorhoz hasonlóan gondosan megtisztítják, majd pedig ebbe is beletöltik a nagy üstben rotyogó nyesedékdarabokból, bőrökből készülő disznósajt alapanyagot. A disznó és marhahólyagokat még a síküveg elterjedése és megfizethetővé válása előtt nedves állapotban az ablakokra is felfeszítették, hogy a meleg ne távozzon, némi fény pedig mégis csak legyen a házban a téli napokon is. Ahogy az ablakra, a köcsög szájára is simán rányújtható, és madzaggal, dróttal rögzítve rá is szárad néhány nap után. Ezután következik a hangszer megszólaltatójának, „vonójának” a 25-35 centiméteres nádnak a rögzítése, aminek pontosan a köcsög száját elzáró disznóhólyag közepére kell kerülnie. És a tévhitekkel szemben nem ennek mozgatása, nem a pumpálás, hanem nád dörzsölése kelti a disznóhólyag membránon azokat a rezonanciákat, amik a köcsög hasából már brummogásként törnek elő. A köcsögduda a karácsony után járó regösök alaphangszere, nevezik szütyöknek vagy szötyöknek, esetleg höppögőnek is. Ha van kedvünk, üdítős flakonból, vastagabb fóliából és egy méretesebb szívószálból mi is elkészíthetjük urbánus változatát, csak aztán ne lepődjünk meg azon, ha nem igazán jól höppög a mi városi szötyögőnk.” (Pálffy Lajos: Höppög a szötyögő) http://mandarchiv.hu/cikk/5527/Hoppog_a_szotyogo

Kompetencia

Évfolyam

Digitális kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Természettudományos és technikai