Általános

Cím

Fábri Zoltán filmrendező és Anthony Camp gyerekszínész 'A Pál utcai fiúk' forgatásán (1968)

Leírás

A fotón Fábri Zoltán filmrendező és Anthony Camp gyerekszínész látható az 1968-ban, angol-magyar koprodukcióban készült A Pál utcai fiúk című film forgatásán. Az ilyen, filmforgatáson készült fénykép neve szakszóval: werkfotó vagy standfotó. Ezen a képen jól látható, amint a rendező a fiatal színészt instruálja a felvételek egyik budapesti helyszínén. A fotó a MaNDA és Filmintézet Fotótárában található.

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Karcolt húsvéti tojás

Leírás

„Tojást hímezhetünk a már bemutatott viaszos, írókás eljárás mellett karcolással, savazással is. A keszthelyi Balatoni Múzeum jóvoltából most több ilyen szépen megmunkált tojást is „körbejárhatunk” a MaNDA adatbázisában. Az biztos, hogy nincs az országnak olyan szeglete, ahol húsvét tájékán ne készítenének valamilyen eljárással hímes tojásokat. Erre leggyakrabban a tyúktojást szokták felhasználni, de a pulykák, kacsák és ludak hasonló produktumai is megfestődhetnek. Emellett porcelánból is készítenek, vagy fából is szoktak esztergálni tojásformákat, amiket aztán valamilyen fedőfestékkel, leggyakrabban olajjal szoktak díszíteni. A szárnyasok tojásait amúgy két formában, keményre főzve, vagy „kifújva” szokták felhasználni. Ez utóbbinak az „élettartam” szempontjából kétségkívül van egy nagy előnye a főtt tojással szemben, mégpedig az, hogy nem lehet megenni. A kifújt, megfestett tojásokkal szokták díszíteni évről évre a vázába tett barkaágakat, de a főtt tojás is lehet hosszú élettartamú, megfelelő hőmérsékleten egy idő után eltávozik belőle a nedvesség, valósággal kiszárad, olyan súlyúvá válik, mint kifújt sorstársa. A karcolásos díszítéshez nem kell valami nagy eszköztár. Elég a tojásokat festékbe tenni, majd száradásuk után a karcolótűvel már kezdhetjük is a minták kapirgálását. Ezzel a technikával, mint ahogyan a kiválasztott tojás kapcsán is megállapíthatjuk, jóval aprólékosabb, finomabb díszítéseket és feliratokat produkálhatunk, mint a viasszal való írással. A karcolás mellett, különösen az ország németek lakta vidékein, szokásban van savval is maratni festett tojásra díszeket. Erre a feladatra ecetsavat, vagy éppen sósavat szokás használni. A savazásos eljárást kombinálni lehet a karcolásos díszítéssel is. A savval nagyobb felületeken tudjuk a színeket halványítani, eltüntetni, míg a körvonalakat, figurákat tűvel karcoljuk bele a tojás héjába. A teljességhez az is hozzátartozik, hogy vannak úgynevezett berzselt tojások is, itt a festékbe dobás előtt egy-egy szép falevelet, virágot szorítunk rá harisnyával vagy gézzel a tojásra, hogy aztán a száradás után majd kirajzolódjon a levél formája.” (Pálffy Lajos: Tűvel és savval estek neki a tojásnak http://mandarchiv.hu/cikk/3340/Tuvel_es_savval_estek_neki_a_tojasnak Ld. még Pálffy Lajos: Tikmony reneszánsz mintákkal http://mandarchiv.hu/cikk/3313/Tikmony_reneszansz_mintakkal)

Kompetencia

Műveltségi terület

A hatékony, önálló tanulás

Általános

Cím

Hímes tojás karcolásos technikával

Leírás

„Tojást hímezhetünk a már bemutatott viaszos, írókás eljárás mellett karcolással, savazással is. A keszthelyi Balaton Múzeum jóvoltából most több ilyen szépen megmunkált tojást is „körbejárhatunk” a MaNDA adatbázisában. Az biztos, hogy nincs az országnak olyan szeglete, ahol húsvét tájékán ne készítenének valamilyen eljárással hímes tojásokat. Erre leggyakrabban a tyúktojást szokták felhasználni, de a pulykák, kacsák és ludak hasonló produktumai is megfestődhetnek. Emellett porcelánból is készítenek, vagy fából is szoktak esztergálni tojásformákat, amiket aztán valamilyen fedőfestékkel, leggyakrabban olajjal szoktak díszíteni. A szárnyasok tojásait amúgy két formában, keményre főzve, vagy „kifújva” szokták felhasználni. Ez utóbbinak az „élettartam” szempontjából kétségkívül van egy nagy előnye a főtt tojással szemben, mégpedig az, hogy nem lehet megenni. A kifújt, megfestett tojásokkal szokták díszíteni évről évre a vázába tett barkaágakat, de a főtt tojás is lehet hosszú élettartamú, megfelelő hőmérsékleten egy idő után eltávozik belőle a nedvesség, valósággal kiszárad, olyan súlyúvá válik, mint kifújt sorstársa. A karcolásos díszítéshez nem kell valami nagy eszköztár. Elég a tojásokat festékbe tenni, majd száradásuk után a karcolótűvel már kezdhetjük is a minták kapirgálását. Ezzel a technikával, mint ahogyan a kiválasztott tojás kapcsán is megállapíthatjuk, jóval aprólékosabb, finomabb díszítéseket és feliratokat produkálhatunk, mint a viasszal való írással. A karcolás mellett, különösen az ország németek lakta vidékein, szokásban van savval is maratni festett tojásra díszeket. Erre a feladatra ecetsavat, vagy éppen sósavat szokás használni. A savazásos eljárást kombinálni lehet a karcolásos díszítéssel is. A savval nagyobb felületeken tudjuk a színeket halványítani, eltüntetni, míg a körvonalakat, figurákat tűvel karcoljuk bele a tojás héjába. A teljességhez az is hozzátartozik, hogy vannak úgynevezett berzselt tojások is, itt a festékbe dobás előtt egy-egy szép falevelet, virágot szorítunk rá harisnyával vagy gézzel a tojásra, hogy aztán a száradás után majd kirajzolódjon a levél formája.” (Pálffy Lajos: Tűvel és savval estek neki a tojásnak http://mandarchiv.hu/cikk/3340/Tuvel_es_savval_estek_neki_a_tojasnak) Ld. még Pálffy Lajos: Tikmony reneszánsz mintákkal)

Kompetencia

Műveltségi terület

A hatékony, önálló tanulás

Általános

Cím

Fekete vonat - Schiffer Pál filmszociográfiája

Leírás

Schiffer Pál korának jelentős szociológusaival együtt dolgozva érzékeny, tényfeltáró és néprajzi filmes szempontból is hiteles mozgóképi dokumentumokat hagyott az utókorra. Lencsevégre kapta az 1956 utáni rendszer magyar társadalmának mások által kevésbé fókuszált jelenségeit. Első filmje, mellyel országos ismertséget szerzett, az 1970-ben, a Balázs Béla Stúdióban (BBS) forgatott Fekete vonat volt. Szabolcsi roma munkások minden pénteken hosszú vonatutat tesznek a főváros és az otthonuk (Újfehértó) között, hogy aztán vasárnaponként visszainduljanak Budapestre. A jobb munkalehetőség reményében vállalt ingázás sokak számára évek, évtizedek óta tart. A film készítői végigélnek egy hétvégét a hazautazókkal, az interjúk során megszólaltatva pár utast, majd azok feleségeit, gyermekeit is. A film eredeti kópiája a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) gyűjteményében található.

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Pátyi római kori agyonfoltozott bronz pohár (Páty 9. lelőhely, Kr. u. I-IV. század) - II.

Leírás

Pátyi római kori agyonfoltozott bronz pohár (Páty 9. lelőhely, Kr. u. I-IV. század) - I.Leírás„Nézem ezt bronzból készült poharat, és azon gondolkodom, hogy a mégoly termékeny és gazdag Pannónia provinciában sem lehetett olyan egyszerű az élet. Egyrészt ott voltak az egymás után sorban jövő barbár támadások, rablóhadjáratok, aztán itt van ez az agyonfoltozott pohár is. Amit a már ismert pátyi lelőhelyen, vélhetően valaki örök nyugodalmát kissé megzavarva hoztak elő a föld alól a régészek. Az 5,2 centiméter magas, a tetején 9 centi átmérőjű edényt méreteinél fogva leginkább pohárként használhatta gazdája. Alapanyaga Római Birodalomban is igen csak kedvelt bronz, ami arra is utal, hogy tartós használatra volt szánva. Üvegből, cserépből készült társaival ellentétben ugyanis simán túlélt több kőpadlón történő landolást is. Így aztán gondolhatnánk arra is, hogy valami vendéglőben, tavernában teljesített szolgálhatott előbb, és csak onnan, a „közszolgálatból″ nyugdíjaztatván került a gazdájához, azzal együtt pedig a sírba. Végül mindenképp érdekes ez a szögecsekkel való foltozás, a 3D-s technikát alkalmazva legalább hét ilyen beavatkozást látunk az edénykén. Ami vagy egy fukar, vagy pedig egy anyagilag kevésbé jól eleresztett tulajdonosra utal. Aki vette a fáradtságot és az egymás mellett újra meg újra kialakuló lyukakat a pohár anyagával egyező kis szegecsekkel igyekezett megszüntetni. Ahelyett, hogy a használhatatlan holmiját egyszerűen kihajította volna a szemétdombra, pontosabban a szemetes gödörbe. Ezek a közösség által használt, általában a települések, utcák szélén található gödrök a római korból sok érdekes és értékes leletet rejtenek. Valóságos kincsesbányák a régész számára.” (Pálffy Lajos: Agyonfoltozott pohár) http://mandarchiv.hu/cikk/7212/Agyonfoltozott_pohar

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia