Általános

Cím

A tihanyi bencés apátsági templom

Leírás

A Lécs Ágoston apát irányításával megépített barokk templom magyarországi viszonylatban közepes méretű. 46 méter hosszú, 16 méter széles, tornyainak magassága 34,5 méter. A templom belső berendezését Sebastian Stulhoff faszobrász és műbútorasztalos készítette 1754-1779 között. A berendezések és a fából faragott aranyozott szobrok a közép-európai barokk művészet kiváló alkotásai. Ezeket méltón egészítik ki az 1889-90-ben végzett restaurálás során Lotz Károly, Székely Bertalan, Deák-Ébner Lajos által festett mennyezeti faliképek. A templombelső újbóli felújítása 1996-ban fejeződött be, miután 1994-ben visszakerült a Bencés Apátság tulajdonába. 1992-ben elindult a templom belső restaurálása (falképek, oltárok), amely 1996-ra fejeződött be. 1996-ban megkezdődött a kolostor teljes felújítása.

Kompetencia

Műveltségi terület

A hatékony, önálló tanulás

Általános

Cím

Gímszarvas (Cervus elaphus)

Leírás

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. Állat- és Növénykertjében található 1968-as felvételeken gímszarvasok láthatóak. A gímszarvas a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó faj. Magyarországon a legtöbb példány a Dunától nyugatra él. A tisztásokkal és rétekkel tarkított lombos és elegyes erdők lakója. A természetes élőhelyekről a gímszarvas már szinte teljesen kiszorult. A gímszarvas a legnagyobb szarvasfélék közé tartozik. A bika hossza általában 175–250 centiméter, marmagassága 100–150 centiméter, a nőstények kisebbek. A bikák ágas-bogas agancsot viselnek, melyet minden évben elhullajtanak és újat növesztenek. Szőrzete télen szürkésbarna, nyáron vörhenyesbarna. A tavasszal született borjak szőrzete vörösesbarna, sárgásfehér pettyekkel. Rokonaihoz hasonlóan kérődző, összetett gyomra négyüregű. Legelő típusú faj, tápláléka lágy szárú növények, de tavasszal a bokrokról és fákról a rügyeket is elfogyasztja.

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Handzsár vagy jatagán?

Leírás

„Most akkor handzsár vagy jatagán, ez itt a kérdés. Mert a két török időkben használt gyilkos szerszám között inkább csak méretbeli különbségek vannak. A handzsár egy hosszabb tőrhöz közelít, míg a jóval hosszabb jatagánnal egy jófajta magyar végvári szablya ellen is lehetett védekezni – ideig, óráig. A keszthelyi Balaton Múzeum gyűjteményébe és a MaNDA adatbázisába Nemeshany községből bekerülő szúrófegyver talán hadizsákmányként érkezett meg a Sümeg melletti, kisnemesek által lakott faluba. A magyar nemesség, mint ismeretes, vérével adózott, tehát kötelessége volt részt venni az országot érintő fegyveres konfliktusokban. Ugyan a végvári vitézek többsége már a közrendűek közül került ki, a törökellenes harcokból a magyar nemesség is tisztességesen kivette a részét. A háborúk pedig minden időben zsákmányolással is jártak, a katonák néha egészen furcsa dolgokat is hazacipeltek magukkal a harctérről. A Boross család egyik Nándorfehérvár környékén vitézkedő sarja például egy török pasa méretes fehér márvány síremlékét szekereztette egészen az ország nyugati határán fekvő Gasztonyig, a követ a mai napig meg lehet nézni a templom oldalába falazva. Egy handzsár vagy jatagán háborús szuvenírként való hazavitele azért egyszerűbb dolog volt, de az is lehet, hogy még a török uralom megszűnésekor felejtette Nemeshanyban egy sebtiben távozó katona. A kétszer ívelt pengéjű gyilkos eszközt bátran nevezhetjük jatagánnak, hiszen 67,2 centiméteres a teljes hossza, a szakirodalom pedig általában a 25–30 centiméteres, hasonló formájú tőröket hívja handzsárnak. Ezt a két borotvaélesre fent egyélű fegyvert leginkább a közelharc során vetették be, akkor volt igazán hatásos, mikor az egymásnak feszülő gyalogos katonák már kardjukkal sem igazán tudtak kárt tenni egymásban. A jatagán a 95–100 centiméteres pengehosszú szablyával szemben csak védekezésre volt alkalmas, de arra sem sokáig. A handzsárt és a jatagánt egymás mellett, többnyire tokban és textilövbe tűzve hordták. A kezet védő keresztvasat soha nem tettek rájuk, viszont eredetileg a markolatukhoz a tevék térd alatti lábszárcsontját használták fel, innen jön ez a furcsa, két fülre emlékeztető nyélforma. Amit egyébként akkor is megtartottak, ha valamilyen más anyagból készítették el a markolatot. A fegyverek a keleti szokásoknak megfelelően gazdagon díszítettek voltak, a pengékbe általában Korán-idézeteket véstek vagy marattak, a csont markolatot filigrános foglalattal rögzítették és sokszor drágakövekkel díszítették. Erről magunk is meggyőződhetünk, ha a 3D-s felvétel segítségével megforgatjuk a jatagánt.” (Pálffy Lajos: Borotvaéles gyilok selyemövbe tűzve) http://mandarchiv.hu/cikk/2711/Borotvaeles_gyilok_selyemovbe_tuzve

Kompetencia

Évfolyam

Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Szent Terézke kiváltságos főoltára

Leírás

A Képen egy festmény–repróról készült képeslap látható Szent Terézke kiváltságos főoltáráról.

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Fraknó vára

Leírás

Fraknó vára az ausztriai Burgenland tartomány egyik legismertebb jelképe. A Rozália-hegység nyúlványán már messziről feltűnik a domináns épület. A középkori várat a Nagymartoni grófok építtették, akik új lakhelyük után „Fraknó urainak” is nevezték magukat. Révhelyi Elemér művészettörténész (1889–1976) az építészeti objektumok külső és belső korabeli állapotát több mint 3000 fényképfelvételen örökítette meg, hagyatéki anyagát a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum őrzi. E gyűjtemény részét képezi a Fraknó váráról az 1930–1940-es években készült fotográfia.

Kompetencia

Évfolyam

Digitális kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia