Ciróka Bábszínház, A kiskakas gyémánt félkrajcárja népmese._x000D_
A bábszínház története az 1950-es évek végén kezdődött, amikor Báron László képzőművész, tanár bábszakkört alapított a Kecskeméti Szakmunkásképző Iskolában. A kalandos amatőr évek után, 1986-ban vált a színház hivatásossá. Először a Katona József Színház vette szárnyai alá, majd néhány év alapítványi működés után, 1991-ben önálló városi fenntartású intézmény lett._x000D_
A kecskeméti művésztelep még 1909-ben alakult, amikor a város polgármestere Kada Elek két építésszel, Jánszky Bélával és Szivessy Tiborral, nyolc műtermet magába foglaló villát építtetett alkotóművészeket fogadó helyszínnek. A művésztelep több alkalommal is átalakult,más funkciót is betöltött. Az 1982-ben felújított villát ismét képzőművészek és néha írók használják. A telepen dolgozott Iványi-Grünwald Béla mellett Czigány György, Kondor Béla, Koszta József, Révész Imre, Uitz Béla, és olyan írók, mint Bródy Sándor vagy Szép Ernő. A fotó a felújítási állapotot mutatja, a kecskeméti Katona József Múzeumban található az fénykép.
Kompetencia
Évfolyam
A hatékony, önálló tanulás
Kompetencia 2
Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A képen látható sárgásvöröses mázas, sötétkék virágos, hasán barna csíkozású, egyfülű tejesköcsög a miskolci Herman Ottó Múzeumban található. Az intézmény névadója Herman Ottó 1835-ben született és 1914-ben halt meg, magyar természetkutató, zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész és politikus volt.
A4 - es szövegkönyv, a Ciróka Bábszínház 203 márciusában kiadott bábjátékához. Ismertető: A Kapzsi, A fatálas leányka és Urasima Taro, a halászlegény: Az előadásban három japán mesét gyűjtöttünk egy csokorba: Fontos, hogy az ismertető alapján egy-egy kép egy-egy mesére utaljon. Ismertető a mesékről: 1. A Kapzsi, 2. A fatálas leányka 3. Urasima Taro, a halászlegény: Az előadásban három japán mesét gyűjtöttünk egy csokorba. Összefoglalásul a történetük: Urasima Taroval a tengeri tündérek birodalmába megy, ahol három nap egy esztendő, kalandjai után visszatérve találkozik a kapzsi asztalossal, akinek élete sok tanulságot hordoz, majd a szorgos leányról szóló történettel fejeződik be, akinek esküvője napjáig egy ormótlan fatálat visel a fején- kalap gyanánt. A titokra csak a menyegző napján derül fény.
Kompetencia
Évfolyam
Szociális és állampolgári kompetencia
Kompetencia 2
Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Színes fényképsorozat egy farsangi mulatságról, Kecskemétről a Lánchíd Utcai Óvodából. A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta ismeretes. Jellemzője, hogy olyan ünnepi időszak, amelyben a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend. Ahogy ilyenkor mondani szokták: "a feje tetejére áll a világ". Világszerte, így a magyar nyelvterületen is a farsang adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az ezekben való mókázásokra. A magyar falvakban az alakoskodók beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek, boszorkánynak. A magyar falu álarcos alakoskodása között feltűnnek az állatalakoskodások. Különösen kedvelt a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodás. Ez szolgál alapul a mai óvodai farsangolásnak is.
Kompetencia
Évfolyam
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Kompetencia 2
Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
