S. É. hadiüzemi munkásnő levele édesanyjának. Tartalma: fél, hogy nem tudott vele beszélni, mi van vele, apjával, elköltözik-e? A hírek szerint egy ismerőst elvittek, van aki szerint a Schutzpass-osokat viszik, mások szerint azokat nem, teljes a fejetlenség. "Senki sem tud semmit és mindenki mindent tud." Nem tudja, velük mi lesz, aggódik értük.
S. É. hadiüzemi munkásnő levele édesanyjának. Tartalma: "Itt mindenki be van ijedve. Ezt az állapotot ki-ki a jellemének megfelelően adja a külvilág tudtára", van, aki ordít, röhög, mást macerál, veszekedések. "Mondd Anyukám, csoda, hogy időnként elvesztem a fejem és megvadulok?" Meglátogatták, nem lett balhé belőle, mert a parancsnokváltozás interregnumában elintézték. Valakit elkaptak a nyilasok és nem adták vissza neki a hadiüzemi igazolványát. Vadász utcát hívják fel, kaptak lapot. Nem volt ismerős védlevele érvényes, mert nem volt aláírva, volt olyan ház, ahol érvényes volt úgy is. "15-én kapunk kályhát, akkor fogok Isten segítségével hajat mosni." Nem akar a külvilággal foglalkozni, igyekszik megőrizni a nyugalmát. A dokumentum a Holokauszt Emlékközpontban található.
K. B. munkaszolgálatos levele Dr. S. J. főhadnagynak, egykori parancsnokának. Tartalma: névnapja alkalmából köszönti. Sosem fogja elfelejteni azokat az emlékezetes napokat, amit a parancsnoksága alatt töltött, "milyen kegyelme volt a sorsnak, hogy a dolgok úgy történtek, és hogy milyen nagy része volt ebben Önnek". A dokumentum a Holokauszt Emlékközpontban található.
Harctéri szolgálati lap Dr. S. J. tartalékos főhadnagy részére, mely igazolja, hogy a M. Kir. 109/31. tábori munkaszolgálatos század állományában, 1942.03. 17-tól 1943.05 19-ig harctéri szolgálatot teljesített. A dokumentum a Holokauszt Emlékközpontban található.
Dr. B. K. munkaszolgálatos levele Dr. S. J. főhadnagynak, egykori századparancsnokának. Tartalma: elnézést kér, hogy üdülése alatt zavarja, arról érdeklődik, hogy kaphatná vissza az írógépét. Gratulál előléptetéséhez, a század tagjai mind jókat mondanak róla, "mind-mind csak és kizárólag Főhadnagy Úrnak köszöni az életét, megmaradt lelki egyensúlyát, jövőbe vetett hitét". Köszöni ő is "krisztusi együttérzését", az ő példája miatt nem idegenkednek bajtársai attól a keresztény gondolatiságtól, amelyet ő még a legsúlyosabb "Vép-napok idején" is vallott. "Egyikünk sem tudja, mit hoz a jövő, de hogy ezeknek a hazatért embereknek a legnagyobb részét szélsőséges őrültségekbe nem lehet majd belerántani, csak annak az emléknek köszönheti a társadalom, amelyet it. Főhadnagy Úr magatartása a lelkükbe vésett." A dokumentum a Holokauszt Emlékközpontban található.
.jpg)
.jpg)