Sz. László szabadkai zsidó férfi visszaemlékezésének eredeti anyaga is a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található. A napló-családtörténetből a 19. század eleje és 20. század első felének szabadkai élete bontakozik ki, természetesen a II. világháborús eseményekkel, az internálás, a munkaszolgálat és a hazatérés elbeszélésével fejezve be az ismertetést.
A budapesti S. Imréné K. B. Klára naplójának eredetije a Holokauszt Emlékközpontban található. Belőle egy fiatal zsidó asszony 1944-es deportálását és hányattatások utáni hazatérésének történetét ismerhetjük meg.
A "Sáncmunkán - Három fejezet emlékirataimból" címet viselő írás M. Benő munkája, aki 1944. októberétől a háború végéig mutatja be maga, családja és környezete történetét. Elbeszélésének példánkban olvasható részletében ír a "Keleti Front Bajtársi Szövetség" (Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség) által kifejtett propagandáról is.
B. Ágnes kézzel írt, a vészkorszakról szóló visszaemlékezése a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található. Az asszony a gyermekkorára, a zsidótörvények következményeire, hamis iratokkal történő bújkálásra és lelepleződésre, majd az orosz csapatok megérkezésére emlékezik.
A budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteménye W.-né D. Várda három versét őrzi. Az 1945-ös és 1966-os datálással ellátott költemények témája a vészkorszak, a rabság, a felszabadulás és az életben, az új hazában való hit visszanyerésének vágya és öröme.
.jpg)
.jpg)
.jpg)