B. Ágnes kézzel írt, a vészkorszakról szóló visszaemlékezése a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található. Az asszony a gyermekkorára, a zsidótörvények következményeire, hamis iratokkal történő bújkálásra és lelepleződésre, majd az orosz csapatok megérkezésére emlékezik.
A budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteménye W.-né D. Várda három versét őrzi. Az 1945-ös és 1966-os datálással ellátott költemények témája a vészkorszak, a rabság, a felszabadulás és az életben, az új hazában való hit visszanyerésének vágya és öröme.
A budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található K. Pál "Félelmetes napok" c. írása, mely az 1944. októberi budapesti eseményekről számol be. Magyarország német megszállása (1944. márc. 19.), majd a vidéki magyar zsidóság gettósítása és deportálása (1944 nyara) után Budapest zsidóságára is a deportálás várt. Horthy sikertelen kiugrási kísérlete (1944. okt. 15.) után az ország vezetését Szálasi Ferenc vette át, a fővárosi zsidók sorsa ezzel megpecsételődött. Ezen félelmetes napok krónikája a példánkban közölt írás.
S. István magyar zsidó munkaszolgálatos visszaemlékezésében a Kamenyec-Podolszkij településhez kötődő tömegmészárlásról ír. A holokauszt első tömegmészárlásaként hírhedtté vált esemény során 1941. aug. 27-28-án a Fridrich Jeckeln vezette SS katonák több mint húszezer zsidót géppuskáztak le, akik közül 10-14 ezer volt magyar.
N. Lajosné B. Edit visszaemlékezésében saját és barátnője (Éva) sorsát mutatja be 1944-es Auschwitz-ba szállításuktól a felszabadulásig és a hazatérésig. A dokumentum a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)