L. Csaba angol nyelvű visszaemlékezésében a Fejér megyei Csókakő településhez kapcsolódó élményeiről ír. Az összefonódó család- és településtörténetből kirajzolódik egy magyarországi kistelepülés mindennapi élete a II. világháborúban. A memoár a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.
A kolozsvári születésű Sz. Katalin visszaemlékezése a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található. Ebben a rövid önéletrajzban a szerző 1955-ig, az írás keletkezési idejéig mutatja be egy erdélyi zsidó család történetét, elsősorban saját boldogulására helyezve a hangsúlyt.
V. László (1900-1988) 1961-ben keletkezett életrajzában elsősorban tanulmányairól, munkahelyeiről és közéleti szerepeiről ír. Röviden említést tesz szüleiről, feleségéről és lányukról, illetve azok munkájáról is. Vissazemlékezésében egy bekezdés szól 1944-es deportálásáról, valamint egy az 1957-ben létesült Nácizmus Magyarországi Üldözötteinek Országos Érdekvédelmi Szervezetében (később Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága (NÜB)) betöltött funkciójáról. Az életrajz eredeti példánya a Holokauszt Emlékközpont archívumában található.
R. Rezsőnek az ausztriai Bad Hall-ban 1945. június 10-én írt elbeszélése az 1944 ősze és 1945 nyara közötti időszakot öleli fel. A visszaemlékezés a deportálástól a kényszermunkán át a felszabadulásig és a Magyarországra való visszatérésig ível. A dokumentum eredeti példánya a budapesti Holokauszt Emlékközpontban található.
A Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található fogolyszám (Ung. 120743) a németországi Sachsenhausenből származik. A felvarrható számsor, amely lefelé fordított piros háromszög jelzéssel van ellátva, a politikai foglyokat jelölte. E mellett nagybetű jelezte a fogoly nemzetiségét: a magyarokét általában egy U.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
