A budapesti Holokauszt Emlékközpont archívumában található, 1996. június 9-én keltezett levélben H. Dezsőné L. Piroska vegyészmérnök emlékezik vissza az 1944. március 19-et követő időszakra és arra a munkára, melynek során rokonai segítségével számos magyar zsidó ember számára készítettek hamis személyazonosító okmányokat, megmentve így őket az elhurcolástól.
T. Györgyné K. Erika visszaemlékezése szüleiről és családjukról tudósít, valamint arról az embermentő munkáról, amelyben ők is tevékenyen részt vettek 1944-ben, Budapesten. A memoár a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.
R. Katalin visszaemlékezésében a II. világháborús budapesti harcok (a magyar főváros ostroma 1944. dec. 25. és 1945. febr. 13. között zajlott) elevenednek meg a polgári lakosság szemszögéből. A történetből megismert árva gyermeket a lakóközösség gondozza az ostrom alatt. A memoár eredeti példánya a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.
G. György Menekülés címet viselő visszaemlékezése segítségével zsidó munkaszolgálatosok életébe pillanthatunk be. Az 1944 nyarán történt, itt bemutatott események, melyek során G. Györgynek sikerült megszöknie a fogságból, közelebb hozzák az olvasót a "muszosok" (a korabeli köznyelv így nevezte a munkaszolgálatosokat) megpróbáltatásaihoz. A memoár a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.
A Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található kiadvány az Igaz Emberekért Alapítvány számára érkezett köszönőlevelek szövegét tartalmazza. Az Alapítvány az 1944-es magyarországi zsidóüldözés során az üldözöttek mellett kiállt, és ezért Jad Vasem Kitüntetésben részesült, majd idős korukra kedvezőtlen szociális körülmények közé került, rászoruló személyek támogatásával foglalkozik.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
