A Balatoni Múzeum képeslap gyűjteménye a történeti dokumentáció részét képezi; jelenleg 25 469 db beleltározott képeslap alkotja. A gyűjteményben nem csak Keszthely, hanem a tóparti települések lapjai is szép számmal megtalálhatók. A legkorábbi képek a 19. sz. végéről származnak. A felvásárolt magángyűjtemények és hagyatékok között külföldi lapok is találhatóak. Ilyen a képen látható Angliában kiadott képeslap is, melyen régi kofferek és plüssállatok láthatóak a Park House Antiques (régiségkereskedelmi üzlet) készletéből.
Aranykezű tamarin - a debreceni állatkert információs táblája
Leírás
A Debreceni Nagyerdei Kultúrpark állatkertjének információs táblája az aranykezű tamarinnal kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza. A csuklyásmajmok családjába tartozó aranykezű tamarinok Dél-Amerika észekkeleti részén élnek. Nagyon aktív állatok, kis testsúlyuk miatt a vékony ágakon is ügyesen mozognak. 15-20 fős csoportokban élnek.
Aranyos nyílméregbéka - a debreceni állatkert információs táblája
Leírás
A Debreceni Nagyerdei Kultúrpark állatkertjének információs táblája az aranyos nyílméregbékát mutatja be. A nyílméregbéka a kétéltűek osztályába és a békák rendjébe tartozó család. A nevüket onnan kapták, hogy a Dél-Amerikai indiánok a nyílhegyük végét a béka bőréből kiválasztott méreggel kenték be. A békák nem saját maguk termelik ezt a mérget, hanem az általuk elfogyasztott mérgező pókok, rovarok mérge koncentrálódik a bőrükben. Méretük 1-6 cm között változik.
A bábjáték már a legősibb kultúrákban is szerepet kapott, Afrikában, Kínában, és Indiában is az ókortól kezdve bábokkal jelenítettek meg fontos mondákat és vallási történeteket. A vásári bábjáték utolsó mohikánjának nevezett Kemény Henrik a magyar bábjáték legnagyobb alakja. A szerény ember 1931-ben, gyermekként játszott először a család tulajdonában lévő bábszínházban, mutatványos bódéban. Egészen az 1990-es évekig szórakoztatta a közönséget Vitéz Lászlónak, leghíresebb szereplőjének alakjával. A kép a Kritika című lapban maradt fenn.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
.jpg)
