A dominót Európában találták ki a 18. században. Kezdetben gyakran elefántcsontból faragták, huszonnyolc darab, két részre osztott, 0-tól 6 pontot mutató lapocskából áll. Léteznek 6-nál több pontos dominójátékok is. A plakát a bonyhádi Solymár Imre Városi Könyvtárban lelhető fel.
Rezi község Zala megyében, a Keszthelyi járásban, Keszthelytől 8 kilométerre északra, a Keszthelyi-hegység belsejében helyezkedik el. Nyugatról, délről és északról erdőségek, keletről szőlős domboldalak övezik. A település első említése 1236-ból való, ekkor királyi szolgák lakták. A helység legjelentősebb épülete a vár később épült, a forrásokban legkorábban 1335-ben fordul elő az említése, mint királyi vár. A fotón a Rezi vár reprodukciós rajza látható.
Szent István lovasszobra a Mátyás-templom mellett, a Halászbástya előtt található. Az államalapító Szent István király szobrát 1906-ban avatták fel az I. kerületben található Budai várban. A lovas szobor Stróbl Alajos alkotása. A mester 10 évig dolgozott rajta. A templomépítést ábrázoló domborművön Schulek Frigyes építészt is megörökítette a szobor alkotója. Ugyanezeken a domborműveken Jókai Mór, Benczúr Gyula, valamint Stróbl Alajos édesanyja is felismerhető._x005F_x000D_ A szobor közel 5 és fél méter magas talapzatát a Halászbástya építésze, Schulek Frigyes tervezte.
A Halászbástya a Budai Várban a Szent István lovasszobrral
Leírás
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik.A gyönyörű művészettörténeti szempontból kiemelkedő épületegyüttes 1895 és 1902 között épült Schulek Frigyes tervei alapján.
Honty Márta iparművész 1940-ben született Székesfehérváron. A Magyar Iparművészeti Főiskolát 1958-1963 között Hincz Gyula tanítványaként végezte el. 1963 óta szerepelt országos és csoportos kiállításokon itthon és külföldön. 1963-tól 2004-ben bekövetkezett haláláig Kaposváron élt.A tűzzománc technikával készült alkotás apró mintás nőalakot ábrázol. A tűzzománc a kaposvári Együd Árpád Kulturális Központ tulajdona.
