A „Szarvas” c. alkotást Jobbágy Krisztina a Kecskeméti Ifjúsági Otthon sokszorosító grafikai műhelyében készítette. A papírmetszet egy sokszorosított grafikai eljárás. A sokszorosításhoz szükség van valamilyen nyomóformára, dúcra, amiről a nyomatokat készítjük. A papírmetszet a magasnyomású nyomdai technikával készül. Ilyenkor a dúc érintetlenül hagyott részei festékeződnek be, vagyis a magasan lévő felületek. A kimetszett, mélyebben lévő részek fehéren maradnak.
2011-ben a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott színházak eldöntötték, hogy egy közös eseményt szerveznek. Az ötlet Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatójának fejéből pattant ki a Budapesti Színigazgatók Egyesületének ülésén. 2012. március 31-én óriási érdeklődés mellett, jó hangulatban zajlott az első Színházak Éjszakája rendezvény. Azóta a Színházak Éjszakája minden évben megtartott kulturális esemény, amelynek célja, hogy szélesre tárja a színházak kapuit, és tartalmas kikapcsolódási lehetőséget kínáljon, nem szokványos színházközeli élményeken keresztül. A 2013. évi és a 2014. évi programba a Budapest Bábszínház is bekapcsolódott. A dokumentum a 2013. évi színházi eseményt reklámozó filmet mutatja be.
„Van a világon egy csudálatos nagy fa, amelyiknek kilenc elhajló ága van, mindenik egy-egy erdővel vetekszik. Ha elkezdenek kavarogni, imbolyogni, onnan támad a szél. Olyan csudálatosan nagy fa ez, hogy nemcsak a hold jár el az ágai között, hanem a nap is. De ezt a fát csak az leli meg, hogy hol van, merre van, aki foggal született, oszt kilenc álló esztendeig nem vesz a szájába a tejnél egyebet. Az meg tudnivaló, hogy a táltos az ilyen. Mert ez a csudálatos nagy fa olyan helyen nőtt, hogy csak az ilyen tudományos férhet hozzá.” (Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága című könyvében így ír az életfáról) A kép Kovács Tibor Életfa festménye, mely Mezőkövesden található. _x005F_x000D_
A monda szerint az augsburgi vesztett csata után Lehel, Bulcsu és a magyarok vezérei fogságba estek, s Konrád német császár halálra ítélte őket. Lehelnek utolsó kívánsága volt, hogy még egyszer megfújhassa a kürtjét. A kezébe adott kürttel egy hatalmasat ütött Konrád császár fejére, aki azon nyomban szörnyethalt. Ez az ütéstől kicsorbult kürt látható ma is a jászberényi Jász Múzeumban.
A képen Lehel kürtje látszik, és Falu Tamás verse is olvasható, melynek címe szintén: Lehel kürtje. A monda a magyarok kalandozásának idejében keletkezett, amikor Bulcsú, Csaba, Lél, Súr és Taksony vezetésével 955-ben megtámadták Augsburgot. A csatát elvesztették, és Konrád német császár elé vitték az elfogott vezéreket, akiket a császár halálra ítélt. Lél, azaz Lehel vezérnek az utolsó kívánsága volt, hogy még egyszer megfújhassa a kürtjét. Amikor ezt a kívánságát teljesítették, a kürtjébe fújt, és homlokon vágta vele a császárt, aki rögtön belehalt a hatalmas ütésbe. A kürt ettől csorbult ki, és ma is így látható Jászberényben a Jász Múzeumban.
.jpg)
