A Magyar katolikus lexikon a következőket írja a Tihanyi Bencés Apátság altemplomáról: " Az altemplom a 11. századból viszonylag érintetlenül megmaradt. Itt temették el I. Andrást (1046-60) és fiát, Dávidot. Az altemplomot többször átalakították, felújították, padlózatát felbontották, felásták, vakolatát leverték. A 18. században Ambrosio Dornetti faliképekkel díszítette. 1889-ben Lotz Károly irányításával ismét kifestették, mai formáját 1955-ben nyerte el. I. András felirat nélküli, csupán csak egy kereszttel díszített sírlapját ekkor tették jelenlegi helyére."_x005F_x000D_
A mángorló kb. 60–70 cm hosszú és 10–15 cm széles, téglalap alakú, fából faragott eszköz, alsó végén rövid nyéllel. Alsó lapja bordázott, felső lapja gyakran véséssel, ékrovással, karcolással díszített. A vászonneműek mosás utáni kisimítására, fényesítésére, mángorlására a paraszt- és pásztorcsaládokon kívül a városi polgárság is használta. A képen látható, Dédestapolcsányból származó, barna színű, kemény fából készült mángorló a miskolci Herman Ottó Múzeum tulajdonában van.
A Balaton környék legjelentősebb román kori épülete a felsőörsi prépostsági templom. Nyugati homlokzata tornyos, templomtere háromhajós, dongaboltozatos, amelyhez félköríves szentély-apszis csatlakozik. Eredeti, két egyenes záródású mellékhajója is dongaboltozatos 3-3 ikerablakkal. A dokumentum Révhelyi Elemér (1889-1976) - aki élete folyamán az építészeti objektumok külső és belső állapotát több, mint 3000 fényképfelvételben örökítette meg, - a felsőörsi Szent Mária Magdolna Római Katolikus Prépostsági Templom 1930-1940 közötti állapotáról készített - a tatai Kuny Domokos Múzeumban őrzött - fotóját tartalmazza._x005F_x000D_
A debreceni székhelyű Vojtina Bábszínház előadásának jelenete tekinthető meg a képen. A cím: "Én kicsike vagyok, nagyot nem mondhatok" utal az énkép alakulására is. A bábszínház névválasztását Arany János Vojtina Ars poetikája című verse ihlette. Az 1975-ben együttesként induló Vojtina Bábszínház Arany minden sorát magáénak vallja, mert tiszta, őszinte szót, igaz tetteket, méltóságot sugároz, mert mértéket adott és ad mindenkor. A kép a debreceni Vojtina Bábszínház tulajdona.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában nyaktekercs (Jynx torquilla) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. Ez a madár Európa legtöbb országában elterjedt, Magyarországon áprilistól szeptember végéig található meg, hosszú távú vonuló madár, Afrikában telel. Ligetes, rétekkel tarkított erdők, parkok, gyümölcsösök lakója. Mérete 15-18 cm, háta szürke, barna-fekete foltokkal, torka sárgásfehér, melle és hasa szürkés. Fő tápláléka a hangya és hangyabáb, melyekhez úgy jut, hogy nyelvét bedugja a hasadékokba, a hangyaboly réseibe, majd a rámászó rovarokkal együtt visszahúzza azt. Alkalmilag hernyókat és apró rovarokat is fog. Költéséhez harkályok által vájt odvakba költözik be, 7-12 fehér színű tojást rak. Veszély esetén jellegzetes fejmozgásokat végez, erről kapta nevét is. Hazánkban védett, eszmei értéke 50000 forint.
