Kazinczy és Kisfaludy Károly első találkozása. Kőnyomat Orlai Petrich Soma festménye alapján
Leírás
A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának tulajdonában lévő, fekete-fehér, 44x56cm-es kőnyomatot Haske Ferenc műhelyében nyomtatták, és ott ragasztották rá egy narancssárgás kartonra. A litográfia Orlai Petrich Soma "Kazinczy és Kisfaludy Károly találkozása" című festménye alapján készült. A festmény 1859-ben készült, Kazinczy születének századik évfordulója alkalmából. Orlainak a kép konkrét témáját minden bizonnyal Toldy Ferenc sugalmazta, aki évtizedekkel korábban szemtanúja, mitöbb fő kezdeményezője volt a két, egymással szemben álló irodalmi és eszmei tábor vezéralakjának számító férfi találkozásának.
A sümegi Városi Múzeum által kiadott és jelenleg a keszthelyi Balaton Múzeum tulajdonában lévő képeslapon Kisfaludy Károly (1788-1830) író, költő, drámaíró, kritikus portréja látható. A képeslapon lévő reprodukció eredetije egy rézmetszet, amelyet Michael Hofmann készített 1810-ben.
Az eredeti hangszer a kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjteményben található. A gyűjteményt Leskowsky Albert alapította 1979-ben. Leskowsky a '70-es években hosszabb időt töltött a Német Demokratikus Köztársaságban, ahol megkezdte a különleges hangszerek gyűjtését. Hazatérve az itthoni hangszerkészítőket kereste fel, így gyarapítva a gyűjteményét. A hangszerek mellett dalokat is gyűjtött, azokról felvételeket készített. A gyűjtemény azóta adományokból is folyamatosan bővül. A kilencvenes évek eleje óta önálló kiállításon tekinthetők meg a hangszerek.
Zrinyi Miklós gróf, költő, államférfi, hadvezér 1620-ban született és 1664-ben egy tragikus kimenetelű vadászaton vesztette az életét. A Szigeti veszedelem írója egy ősi horvát nemesi család sarjaként látta meg a napvilágot. Miután édesapja elhunyt, II. Ferdinánd utasítására előbb arisztokrata gyámokhoz, majd Pázmány Péter esztergomi érsekhez került. Miután hazatérhetett ősi családi birtokaikra, melyek közül Zrínyi Miklós az északabbi muraközi és dunántúli területeket választotta, azok fekvéséből eredően szinte állandó hadakozásra kényszerült a végeken portyázó törökökkel szemben.
Jókai Mór író 1825. február 18-án született Révkomáromban egy nemesi, értelmiségi csasládban, 1904. május 5-én Budapest halt meg. Az író a magyar romantika legjelentősebb képviselője, és az egyik leggyakrabban olvasott szerzők közé tartozik. Az 1848-as márciusi események egyik vezéralakja, a 12 pont szerkesztője. A regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, akit 1849 után tetteiért halálra ítéltek. Az 1850-es években álnéven jelentek meg az írásai, majd felmentették, és ezek után különböző lapoknál dolgozott, majd egy politikai lapot alapított. Politikai pályafutása mellett továbbra is író maradt, ekkor alkotta A kőszívű ember fiai, Az aranyember, a Fekete gyémántok című regényeit is.
