Két kislány, B. Zs. és B. É. közös postai levelezőlapja édesapjuknak, B. H. munkaszolgálatosnak, a 107/21. század tagjának, balassagyarmati postabélyegzővel, cenzúrabélyegzővel. Tartalma: "Édes Apukám! Most kivételesen van sok írnivalóm. A Gittáéknál van egy porcelán gyűjteményünk, abból csináltunk egy leltárt készítettünk. A Szomor rendőr bácsi nézte meg, hogy jó volt-e. Hogy tetszik leni? Mi jól vagyunk, amit apukának is kívánok. Kezeit csókolja kislánya Éva. Édes Apukám! Rettenetesen rossz ez az Éva. El fogják küldeni a rendőrt a Kovács Erikához, mert ő nem csinált leltárt. Hogy tetszik lenni? Úgy hiányzik itthon Apu, remélem, nemsokára haza tetszik jönni. Kezeit csókolja kislánya Zsuzsa"
K. F.-né Igazolványa Sopron város gazdasági hivatalától, mely szerint mezőgazdasági munkásként napközben az utcán tartózkodhat, pecséttel, aláírással. Az igazolvánnyal a gettó elhagyása vált lehetővé.
M. K. levelezőlapja a budapesti rokonoknak, nyíregyházi postabélyegzővel. Tartalma: értesítő őket, hogy másnap Nyíregyháza környékére lesznek "kitéve, ahol nehéz viszonyok között leszünk, mindinkább rosszabbodik a helyzet". Csak tudná, hogy náluk jó legalább, a címet majd onnan, ha lesz, megtudják, nem tudja, találkoznak-e még az életben.
Gy. Gy. munkaszolgálatos levelezőlapja szüleinek. Tartalma: reméli, most módja lesz sűrűbben írni, levelében mindent részletesen előadott, pihennek a mai ünnepen. Gyuriék Füleken maradtak, ismét indul a mozgó posta, tehát rövidesen írni fog.
.jpg)
.jpg)
.jpg)