Csobánc vára Veszprém megyében a Csobánc hegyen található. A XIII. században épült vár ma rom. Régészeti feltárása folyamatban van. A csobánci vár több költőt és írót is megihletett a 19. század első felében. 1807-ben Kisfaludy Sándor verses epikát írt Csobánc címen. A dokumentum Csobánc várának romjait bemutató fotó, melyet a keszthelyi Balatoni Múzeum levéltárában őriznek.
A Tátika-vár feltehetően Magyarország egyik legkorábban épült magánvára, a Keszthelyi-hegység bazaltvidékén található. 1997 óta része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak. Több évszázados pusztulása után a 2000-es években régészeti feltárásokat és helyreállításokat végeztek falai között, hogy az ide látogató turisták ne csak a csodálatos panorámában tudjanak gyönyörködni, hanem a középkori várrom megóvott részeiben is. A dokumentum a Tátika - várának romjait bemutató fotó, melyet keszthelyi Balatoni Múzeum levéltárában őriznek.
IV. László (Kun László) király itt is megszállt és mulatozott kun asszonyaival - innen a település hajdani neve, Asszonyszállás. Nem átmeneti táborhely volt, lakott hely lehetett, mivel temploma is volt, melynek alapfalait a régi Wágner-birtok területén találták meg. Az 1800-as években Mérges nevű kisasszonyok tulajdonába került a terület. A "mérges" szó az urukat elemésztő (megmérgező) asszonyok munkálkodását, a pusztai emberek és a későbbi betyárok emlékét őrzi. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött képeslap Kovách László fotóival a mai Pusztamérges nevezetes épületeit mutatja be. _x005F_x000D_
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus. Szegényparaszt családból származott, tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár Felsőlövőn. Innen, mint a Szegedi Napló munkatársa került Szegedre. Pályáját versírással kezdte, de elbeszéléseiből és regényeiből a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolójaként ismerhetjük meg. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor, az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi. A dokumentum Móra Ferenc által 1932. augusztus 1-jén postára adott levél.
A dokumentum az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tulajdonában van. Az OSZMI 1952 novemberében alakult, ma Budapesten az I. kerületben látogatható. Országos hatáskörű múzeumként működik. Állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum. Az OSZMI feladata a hazai színházkultúra, valamint a hazai színházi élet eseményeinek dokumentálása.
