Hangfelvételen József Attila: [Ős patkány terjeszt kórt...] című műve (1937), Korhecz Imola előadásában hallható
Leírás
József Attila Budapesten, a Ferencvárosban 1905. április 11-én született. Édesapja szappanfőző munkás volt, aki 1908-ban elhagyta a családját, édesanyja Pőcze Borbála mosónő volt. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nővére, Jolán és Eta élt. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre, onnan 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban élt. 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja a huszadik század posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas költője volt. Balatonszárszón 1937. december 3-án önkezével vetett véget az életének. A hangfelvételen József Attila: Ős patkány terjeszt kórt... című műve (1937) hallható Korhecz Imola előadásában.
Antoine Albalat a XIX. – XX. század fordulóján élt, alkotott Párizsban. Elsősorban irodalmár, irodalomtörténész volt, a nagy franciákról írt, irodalmi folyóiratot készített. Mindig bírálta a rossz írásokat, vizsgálta a kortárs (korabeli) irodalmat. Ennek a művének címe: Az írás művészete, a szépírás tanítása húsz leckében. http://fr.wikipedia.org/wiki/Antoine_Albalat
A gyöngybagoly hátának alapszíne szürke, melyen fekete és fehér hosszanti pettyeket láthatunk. A fejen és a tarkón hasonló mintázat látható vöröses, rozsdás alapszínen. Has oldala fehér. A hímek tollazata általában világosabb. Fekete szeme van, és tollfüle nincs. A többi bagolyhoz képest karcsúbb, magasabb. Éjszaka aktív, ragadozó. Röpte szinte hangtalan. Rágcsálókra vadászik, leginkább cickányokra, pockokra és egyéb kisebb rágcsálókra. Lakott területeken fészkel, legszívesebben a templomok tornyában, de beköltözik elhagyott istállókba, padlásokba is. Fészket nem készít, a hím készít mélyedést a tojások számára. A tojó kotlik, addig a hím eteti. Magyarországon fokozottan védett madár.
A fényképen (dia) a Nagyerdei Kultúrparkban élő víziló látható. Az Állatkert, mely 1958-ban nyitotta meg a kapuit, 1961-től összevonva működik a Vidámparkkal Nagyerdei Kultúrpark néven. A park a debreceni önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság. A parkról az alábbi linkeken bővebben is olvashat: http://www.zoodebrecen.hu/ http://www.hajduszoboszlovendeghaz.com/nagyerdei_kulturpark_debrecen
