A keszthelyi Balatoni Múzeumban őrzött Keszthely című üdvözlőlapon a Festetics-kastély látható. A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet. Az építkezések, bővítések miatt az U alakú egyemeletes, közép- és oldalrizalitokkal tagolt kastély főhomlokzata elvesztette korábbi szimmetriáját.
A Budai Vigadó Budapest szívében, a Budai Vár lábánál, a Dunától alig 100 méterre, I. kerületi Víziváros területén, a Corvin tér 8. szám alatt található. Az épület 1898 és 1900 között épült eklektikus stílusban, Árkay Aladár és Kallina Mór tervei szerint. A viszonylag egyszerű külsőt pompás szecessziós belső kompenzálja. A tervezőknek nem volt könnyű dolguk, hiszen a budai polgárság minden igényét kielégítő - színházi, könyvtári és egyéb kulturális célokat szolgáló - központot kellett létrehozni. Az épület ma a Hagyományok Házának ad otthont._x005F_x000D_
Ez a cikk beszámol arról, hogy Hegedűs Zoltán színművész a Kecskeméti Ifjúsági Otthonba látogatott. Az Ő tolmácsolásában a Hüvelyk Matyi című mesét hallgathatták meg a gyerekek. A Mazsola mesedia délelőtt keretében szervezték ezt a programot a kicsiknek.
Gróf Széchenyi Pál földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatot terjesztett be az országgyűlés elé, a melyben fölhatalmazást kért arra, hogy 1885-ben Budapesten országos általános kiállítást rendezhessen. A törvényjavaslatot a képviselőház egyhangúlag elfogadta és megalkotta az megszervezésre vonatkozó 1883. évi 12. törvénycikket. A kijelölt bizottság, kibocsátotta a kiállítás programját, a kiállítókhoz felhívást intézett. A program megvalósításához épületekre is szükség volt. A képen a Keleti pavilon látható.
A Városliget történetének kevésbé ismert része az 1885-ben megrendezett Országos Általános Kiállítás. A kiállítást hosszas huzavona után vitték a Városligetbe, de végül is jó döntés született. A 270 000 m2-en, 600 kiállítóval megtartott esemény sikeres és nyereséges volt, és a pótkiállításokkal együtt mintegy 200 külföldi cég is képviseltette magát. A kiállítás ipari-, mezőgazdasági-, kulturális témában mintegy 32 részterület - köztük az erdészet - bemutatására vállalkozott. Mint minden terület, így az erdészet bemutatásához is önálló épület készült, a képen látható erdészeti pavilon.
