96 - 100 találat a 12798 közül.

Turkovits István vizitkártyája

Oktatás

Általános

Cím
Vizitkártyák
Leírás
A hívóképen Turkovits István veterán huszárkapitány egész alakos, álló portréja. A vizitkártya Skopáll József özvegye műtermében készült. A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményének darabja. // A fényképezés feltalálása a technikai haladás mellett az emberi kapcsolatokban is változást hozott. A társasági életbe robbanásszerűen tört be a vizitkártya. Ez a 6,5×10,5 cm méretű fénykép A. A. Disdéri fényképész találmánya /1854/. Olcsón előállítható, kartonlapra ragasztott portré volt ez, amit a tulajdonosa látogatások alkalmával adott át névkártya helyett. Készültek vizitkártyák esernyőt tartva, havas tájban, kalapemelés közben, akárcsak díszes öltözetben vagy egyenruhában, de emellett számtalan ötletes változatban. A fényképeken megörökített alakok bizonyára a legszebb ruhájukban álltak, vagy épp ültek a kamera elé, hiszen sokat nyomott a latba, hogyan nézett ki rajta a leendő tulajdonos, tükrözte-e a társadalmi helyzetét vagy befolyását. Ez a többszörözhető fénykép már üveglemezre készült, annak átvilágítása tette lehetővé a duplikálást. A fotográfiában a vizitkártya fénykora 1852 és 1919 közé tehető, igen gyorsan elterjedt az egész világon, és aki sok vizitkártyára tett szert, annak kiterjedt kapcsolatai lehettek. Bár már létezett névjegykártya is, a vizitkártya sokkal nagyobb népszerűségnek örvendett. Az erre specializálódott fényképészmesterek kis palotákat építettek műtermeiknek, és igyekeztek fényűző bútorokkal, berendezésekkel vonzóvá tenni magukat a gazdag polgároknak. A vizitkártyák hátoldalának (verzójának) reklámhordozó lehetőségét már igen korán felfedezték a fényképészek. A kártyák hátoldalán művészi grafika kíséretében nemcsak műtermük címét, de díjaikat is feltüntették a fotográfusok.

Kompetencia

Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Josefina Aich vizitkártyája

Oktatás

Általános

Cím
Vizitkártyák
Leírás
A hívóképen Josefina Schmidt arcképe. (Aich [II.] Ferenc (1835–1903) a kőbányai Dreher Serfőzde [sörgyár] igazgatójának felesége.) A vizitkártya Doctor és Kozmata pesti műtermében készült. A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményének darabja. // A fényképezés feltalálása a technikai haladás mellett az emberi kapcsolatokban is változást hozott. A társasági életbe robbanásszerűen tört be a vizitkártya. Ez a 6,5×10,5 cm méretű fénykép A. A. Disdéri fényképész találmánya /1854/. Olcsón előállítható, kartonlapra ragasztott portré volt ez, amit a tulajdonosa látogatások alkalmával adott át névkártya helyett. Készültek vizitkártyák esernyőt tartva, havas tájban, kalapemelés közben, akárcsak díszes öltözetben vagy egyenruhában, de emellett számtalan ötletes változatban. A fényképeken megörökített alakok bizonyára a legszebb ruhájukban álltak, vagy épp ültek a kamera elé, hiszen sokat nyomott a latba, hogyan nézett ki rajta a leendő tulajdonos, tükrözte-e a társadalmi helyzetét vagy befolyását. Ez a többszörözhető fénykép már üveglemezre készült, annak átvilágítása tette lehetővé a duplikálást. A fotográfiában a vizitkártya fénykora 1852 és 1919 közé tehető, igen gyorsan elterjedt az egész világon, és aki sok vizitkártyára tett szert, annak kiterjedt kapcsolatai lehettek. Bár már létezett névjegykártya is, a vizitkártya sokkal nagyobb népszerűségnek örvendett. Az erre specializálódott fényképészmesterek kis palotákat építettek műtermeiknek, és igyekeztek fényűző bútorokkal, berendezésekkel vonzóvá tenni magukat a gazdag polgároknak. A vizitkártyák hátoldalának (verzójának) reklámhordozó lehetőségét már igen korán felfedezték a fényképészek. A kártyák hátoldalán művészi grafika kíséretében nemcsak műtermük címét, de díjaikat is feltüntették a fotográfusok.

Kompetencia

Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Klupák Nándor vizitkártyája

Oktatás

Általános

Cím
Vizitkártyák
Leírás
A hívóképen Klupák Nándor főreáltanodai igazgató portréja félprofilból, elegáns öltözetben. A vizitkártya Skopáll József özvegye műtermében készült. A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményének darabja. // A fényképezés feltalálása a technikai haladás mellett az emberi kapcsolatokban is változást hozott. A társasági életbe robbanásszerűen tört be a vizitkártya. Ez a 6,5×10,5 cm méretű fénykép A. A. Disdéri fényképész találmánya /1854/. Olcsón előállítható, kartonlapra ragasztott portré volt ez, amit a tulajdonosa látogatások alkalmával adott át névkártya helyett. Készültek vizitkártyák esernyőt tartva, havas tájban, kalapemelés közben, akárcsak díszes öltözetben vagy egyenruhában, de emellett számtalan ötletes változatban. A fényképeken megörökített alakok bizonyára a legszebb ruhájukban álltak, vagy épp ültek a kamera elé, hiszen sokat nyomott a latba, hogyan nézett ki rajta a leendő tulajdonos, tükrözte-e a társadalmi helyzetét vagy befolyását. Ez a többszörözhető fénykép már üveglemezre készült, annak átvilágítása tette lehetővé a duplikálást. A fotográfiában a vizitkártya fénykora 1852 és 1919 közé tehető, igen gyorsan elterjedt az egész világon, és aki sok vizitkártyára tett szert, annak kiterjedt kapcsolatai lehettek. Bár már létezett névjegykártya is, a vizitkártya sokkal nagyobb népszerűségnek örvendett. Az erre specializálódott fényképészmesterek kis palotákat építettek műtermeiknek, és igyekeztek fényűző bútorokkal, berendezésekkel vonzóvá tenni magukat a gazdag polgároknak. A vizitkártyák hátoldalának (verzójának) reklámhordozó lehetőségét már igen korán felfedezték a fényképészek. A kártyák hátoldalán művészi grafika kíséretében nemcsak műtermük címét, de díjaikat is feltüntették a fotográfusok.

Kompetencia

Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Aich Ferenc vizitkártyája

Oktatás

Általános

Cím
Vizitkártyák
Leírás
A hívóképen Aich (II.) Ferenc (1835–1903) a kőbányai Dreher Serfőzde (sörgyár) igazgatójának arcképe. A vizitkártya Doctor és Kozmata pesti műtermében készült. A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményének darabja. // A fényképezés feltalálása a technikai haladás mellett az emberi kapcsolatokban is változást hozott. A társasági életbe robbanásszerűen tört be a vizitkártya. Ez a 6,5×10,5 cm méretű fénykép A. A. Disdéri fényképész találmánya /1854/. Olcsón előállítható, kartonlapra ragasztott portré volt ez, amit a tulajdonosa látogatások alkalmával adott át névkártya helyett. Készültek vizitkártyák esernyőt tartva, havas tájban, kalapemelés közben, akárcsak díszes öltözetben vagy egyenruhában, de emellett számtalan ötletes változatban. A fényképeken megörökített alakok bizonyára a legszebb ruhájukban álltak, vagy épp ültek a kamera elé, hiszen sokat nyomott a latba, hogyan nézett ki rajta a leendő tulajdonos, tükrözte-e a társadalmi helyzetét vagy befolyását. Ez a többszörözhető fénykép már üveglemezre készült, annak átvilágítása tette lehetővé a duplikálást. A fotográfiában a vizitkártya fénykora 1852 és 1919 közé tehető, igen gyorsan elterjedt az egész világon, és aki sok vizitkártyára tett szert, annak kiterjedt kapcsolatai lehettek. Bár már létezett névjegykártya is, a vizitkártya sokkal nagyobb népszerűségnek örvendett. Az erre specializálódott fényképészmesterek kis palotákat építettek műtermeiknek, és igyekeztek fényűző bútorokkal, berendezésekkel vonzóvá tenni magukat a gazdag polgároknak. A vizitkártyák hátoldalának (verzójának) reklámhordozó lehetőségét már igen korán felfedezték a fényképészek. A kártyák hátoldalán művészi grafika kíséretében nemcsak műtermük címét, de díjaikat is feltüntették a fotográfusok.

Kompetencia

Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Lehner Ferencné vizitkártyája

Oktatás

Általános

Cím
Vizitkártyák
Leírás
A hívóképen elegáns polgári öltözetet viselő idősebb hölgy félalakos ülő portréja. A vizitkártya Skopáll József özvegye műtermében készült 1874-ben. A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményének darabja. // A fényképezés feltalálása a technikai haladás mellett az emberi kapcsolatokban is változást hozott. A társasági életbe robbanásszerűen tört be a vizitkártya. Ez a 6,5×10,5 cm méretű fénykép A. A. Disdéri fényképész találmánya /1854/. Olcsón előállítható, kartonlapra ragasztott portré volt ez, amit a tulajdonosa látogatások alkalmával adott át névkártya helyett. Készültek vizitkártyák esernyőt tartva, havas tájban, kalapemelés közben, akárcsak díszes öltözetben vagy egyenruhában, de emellett számtalan ötletes változatban. A fényképeken megörökített alakok bizonyára a legszebb ruhájukban álltak, vagy épp ültek a kamera elé, hiszen sokat nyomott a latba, hogyan nézett ki rajta a leendő tulajdonos, tükrözte-e a társadalmi helyzetét vagy befolyását. Ez a többszörözhető fénykép már üveglemezre készült, annak átvilágítása tette lehetővé a duplikálást. A fotográfiában a vizitkártya fénykora 1852 és 1919 közé tehető, igen gyorsan elterjedt az egész világon, és aki sok vizitkártyára tett szert, annak kiterjedt kapcsolatai lehettek. Bár már létezett névjegykártya is, a vizitkártya sokkal nagyobb népszerűségnek örvendett. Az erre specializálódott fényképészmesterek kis palotákat építettek műtermeiknek, és igyekeztek fényűző bútorokkal, berendezésekkel vonzóvá tenni magukat a gazdag polgároknak. A vizitkártyák hátoldalának (verzójának) reklámhordozó lehetőségét már igen korán felfedezték a fényképészek. A kártyák hátoldalán művészi grafika kíséretében nemcsak műtermük címét, de díjaikat is feltüntették a fotográfusok.

Kompetencia

Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.