Borosné Endresz Teréz 1919. július 2-án Nagyesztergárban (Veszprém megye) született parasztcsaládból. A nyugdíjazása után indult alkotó tevékenységének is faluja az egyik meghatározó forrása. Képeinek témáját a gyermek- és ifjúkor szűkebb és tágabb környezete, a szülői ház és falujának világa határozza meg. _x005F_x000D_Alkotói módszere több szempontból egyedülálló. Szinte anyagi valóságukban állítja elénk a dolgokat. Gondosan válogatott természetes anyagokat használ, olyanokat, ami szerinte a legjobban megközelíti az ábrázolni kívánt alakot, vagy tárgyat. A ruha például az asszonyokon selyem, az asztal- illetve az ágyterítő szőttes, a függöny az ablakon horgolt csipke, bőrből készül a cipő, vagy a csizma, szalma van a betlehemi jászolban, búzát vet a magvető, stb. Képeinek a vászonnal bevont farostlemez az alapja. Erre a sík felületre épül az adott témához illő környezet, pl. a tisztaszoba, a konyha. S ebbe a környezetbe illeszkednek az egyre plasztikusabb alakok és állatfigurák. _x005F_x000D_ A Gyermekkori álomkép műalkotás egy tüllből készült ruhás nőalakot ábrázol, aki a festett képfelületen táncol. A kép a kecskeméti Naív Művészeti Gyűjteményben található. _x005F_x000D_
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A budai Várpalota nyugati oldalán, a Hunyadi udvar közepén található. A királyi palota építőbizottsága rendelte, a budai Várpalota magyar jellegének a hangsúlyozására. Felállításának éve: 1901. Alkotója: ifj. Vastagh György. A talapzat anyaga mészkő, a szoboré vörösréz. A művész a Hortobágyon tanulmányozta a csikósokat, hogy ruházata, mozdulata a figurának tökéletes legyen; a lovat pedig Bábolnán. A szobor a párizsi világkiállításon is bemutatták.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A cikk beszámol a Kecskeméti Ifjúsági Otthon "Irodalmi csemegék időutazó betűfalóknak" című felhívásáról; melyben olvasás-népszerűsítő, diavetítős sorozatot és rajzpályázatot hirdet.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A keszthelyi Balatoni Múzeumot 1898 augusztusában alapították. Ekkor ajánlották fel a múzeum számára az első letétet. A gyűjtemény első darabjait Csák Árpád régészeti gyűjteménye alkotta. Utána alakult meg a természettudományi osztály és kezdődött meg a könyvtári állomány gyarapítása. A néprajzi gyűjtemény alapjait Sági János tette le. 1925-ben kezdték építeni a múzeum új épületét, ahol a kiállítás 1935-ben nyílt meg. A múzeum gyűjteményének nagy része a II. világháborúban megsemmisült. 1949-ben szilárdult meg újra a helyzete, ekkor még kölcsönzött kiállítási tárgyakkal működött. A háborús veszteség utáni gyűjtőmunka nyomán 1967-ben már saját anyagra épülő állandó kiállítás nyílt.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Mezőtúri Agyagipari Háziipari Szövetkezet kerámia készlete 1976-ból, mely megtekinthető Budapesten, a Hagyományok Házában. A legkorábbi, 18. századi mezőtúri mázas kerámiát az úrasztali bor számára készült kétfülű zöld mázas kanták képviselik. A mázas edények általánossá válása a 19. század második felétől datálható, amikor azonban már az edényformák készítésében is változás állott be: a korsók mellett tálakat, tányérokat is készítettek. Ekkorra tehető a mezőtúri fazekas művészet virágkora is.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
