A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában sávos szender (Hyles livornica) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A 7-9 cm nagyságúra növő, barna alapszínű lepke szárnyain fehér erezet fut végig, potroha csíkos. Élőhelye igazából Észak-Afrikában, illetve Dél-Európában van, ebből a régióból változó egyedszámban vándorol észak felé, így a hazánkba is eljut. Általában Magyarországon ritka, bár egyes években még hernyóit is megfigyelték, de áttelelni itt nem tud. A felmelegedés miatt valószínűleg egyre gyakoribbá válik. Nappal is repül, sötétben a fény vonzza. A hernyója galaj és füzike fajokon él, fiatal korában zöld, majd idővel megjelennek rajta sávok és foltok, alapszíne fekete lesz. Hazánkban nem védett.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában szilvafa-pohók (Odonestis pruni) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A szövőlepkefélékhez tartozó szilvafa-pohók kifejlett egyedei 50-65 mm nagyságúak, vöröses-barna színűek, elülső szárnyukon ovális alakú, kis méretű, de jól körülírt fehér folt helyezkedik el. A szárnyakon egy-egy sötétebb íves vonal figyelhető meg, illetve sugár szerűen halványabb barnás vonalak futnak végig. A teste, hátsó szárnyi és a lábak is erősen szőrözöttek. A hímek fején nagy méretű fésűs csáp segíti az érzékelést. Egész Európában jelen van, gyümölcsösökben, lombhullató erdőkben, parkokban figyelhető meg. Barnás, szőrös hernyója szilvafákon, körtén, galagonyán táplálkozik.
Magyar népmesék sorozat forgatókönyve - Szegény ember meg a lova szinopszisa
Leírás
A magyar népmesék sorozat a 2000-es évek környékén kedvelt rajzfimsorozat volt. A meséket népi motívumokkal, tele ötletttel dolgozták fel az alkotók. A szegény ember meg a lova rajzfilm szinopszisa bemutatja a rajzfilm keletkezésének az egyik jelentős mozzanatát, a forgatókönyv elkészítését. A mese témája a következő: A szegény ember lova elhatározza, hogy szerez magának egy társat, hogy ketten húzzák majd a szekeret. Erdei kalandja során farkasbundára tesz szert.
A bakcsó rövid csőrű, nagyon zömök közepes méretű gém. Érdes, krákogó, brekegő hangot ad ki, röptében adott durva orrhangja békaszerű „kvakk” krákogás. Röptében masszív, csapott végű alakja van. Lába fakó, rózsaszínes sárga, a költéskor vöröses. Szárnytollai barna és sárgásbarna színűek és feltűnően fehér pettyezettek. Mocsaraknál, folyók mentén telepesen költenek. Vonuló madarunk, Afrikában telel. Halakat, békákat és rovarokat eszik. Főleg éjjel aktív, napközben csapatokban pihen a fákon, néha napközben is megfigyelhetőek. Fákon, néha nádasokban is fészkel, fészkét ágakból építi.
A barna réti héja hossza 45-55 cm, szárnyfesztávolsága 115-140 cm. Sekély édesvizű tavakon és ritkán mezőgazdasági területeken költ. Költöző madarunk, Afrikában telel. Apró emlősökkel, madarakkal, rovarokkal táplálkozik. Magas nádasokban fészkel. A legnagyobb rétihéja, nagyobb az egerészölyvnél, de a teste karcsúbb, szárnya keskenyebb, farka hosszabb.
