1910-től tartják számon a galambtenyésztők a Közel-Keletről és Belső-Ázsiából származó keleti pergő megjelenését Debrecenben. 1961-ben itt határozták meg a galamb standardját és a nevét. A debreceni pergő nem igazi röpgalamb, hosszabb időt, 25-30 percet, maximum 1 órát ritkán repül, és azt is csak akkor, ha nagyon nagy türelemmel évről évre történő szelektálással kiválogatja a tenyésztő a legjobban hajtható és egyben pergő egyedeket. A dokumentum a debreceni pergő galambot mutatja be.
A Föld élőlényeiről tájékoztató kártyákat készített és adott ki a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. A kártyák az állatok élőhelyét, elterjedését, táplálkozását és életmódját is bemutatják. A dokumentumok a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készültek el. A kártyából az India északkeleti részén élő emsemakákó tulajdonságait ismerhetjük meg.
A Föld élőlényeiről tájékoztató kártyákat készített és adott ki a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. A kártyák az állatok élőhelyét, elterjedését, táplálkozását és életmódját is bemutatják. A dokumentumok a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készültek el. A kártyából az Ausztrália nagy részén élő emu tulajdonságait ismerhetjük meg.
A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum 2008. június 5. és június 9. között megelőző régészeti feltárást végzett a Hódmezővásárhelyen a Bodzási út- Vata-tanya 1. villamos energia ellátásához kapcsolódóan a 2. és a 3. számú légvezetéktartó oszlopok helyén. A vizsgált terület Hódmezővásárhely Kotacpart nevű határrészében, a Bodzási úttól délre, a Vata-tanya és a magasfeszültségű távvezeték között található, egy, a környezetéből magasan kiemelkedő, hosszan elnyúló magas parton, az egykori ősfolyó medrének északnyugati, kiemelkedő részén. A terület régóta ismert a régészeti kutatás számára. Az 1930-as években Banner János és Párducz Mihály is végzett ásatásokat ezen a lelőhelyen, a dokumentum az akkori leletekről készült fényképet tartalmazza.
Az 1923-ban alapított Magyar Film Iroda Részvénytársaság (MFI) első heti filmhíradója 1924. február 27-én jelent meg a mozikban, mely folyamatos megjelenéssel, számozással 1944 végéig 1084 kiadást élt meg. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet birtokában van a Magyar Híradó 1927. májusi anyaga. A 174. sorszámmal ellátotott fekete-fehér dokumentum megtekintése során öt korabeli hírt ismerhetünk meg, köztük az első film "A diszkoszvetés új országos rekordja 46.80 m" címmel ad hírt.