A Debreceni Művelődési Központ Tímárházában 2014-ben az agyagozással ismerkedhettek a diákok. Az agyag megmunkálása az ember legősibb tevékenységei közé tartozik, az agyagból égetett cserepek, tálak, korsók már az őskorban szolgálták az ember szükségleteit. Napjainkban a cserépkályhák építésekor használnak agyagot, de számos más építési feladathoz is szükség van agyagra. A fotók a Debreceni Művelődési Központ tulajdonában vannak.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Tapolcai-Tavasbarlangot kútásás közben 1903-ban fedezték fel. Tíz évvel később már a látogatók számára is megnyitották, így ez lett hazánkban az első villanyvilágítással ellátott, és üdülés céljára használt barlang. A tavasbarlangot már 1942-ben védelem alá helyezték, jóval a hazai barlangok általános védettségének kimondása előtt. A kép a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárának tulajdona.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A képfelületet a kerékgyártással kapcsolatos munkafázisok, szerszámok és tárgyak ábrázolása tölti ki. Láthatunk kalapáccsal, harapófogóval, szekercével dolgozó figurákat, háziállatokat is a képen. Az egyik emberalak mintha egy kész kereket tartana a feje felett. Az eredeti dokumentum Kecskeméten a Magyar Naiv Művészek Gyűjteményében található meg.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A kollázs elnevezés a francia ragasztás (collage) szóból származik. Az első kollázsokat kubisták készítették a XX. században. A sík-technikájú kollázsnál különböző tárgyakat ragasztanak a képekre, melyek önmagukat jelenítik meg, nem a jelentésük miatt kerülnek oda. A színek a kollázsnál anyagszerűen vannak jelen, vagy a különböző textúrák érvényesülését segítik. Fontos alkotóelv a kontraszthatás variálása, amivel a képek mozgalmasabbá tehetők. Képviselői: Pablo Picasso, Georges Braque, Henri Matisse, valamint Francis Picabia
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A Kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nem csak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a Kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák, vagy a fuvolázómadár.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
