Bánáti János a II. világháborút követően írta meg a "Világgazdaság változásai a háború után" című könyvét, mely a Szent István Társulat kiadásában jelent meg Budapesten. A könyvben a világ számos országának - többek között - gazdasági, népességi és pénzügyi adatait elemzi az író. A dokumentum Hidvégardó község önkormányzatának (Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, Miskolctól kb. 65 kilométer)tulajdonában van.
Cseh Tamás kéziratának képe. A kézzel írott szöveg az írás kialakulásától jellemzi az megörökített szöveg képét, a nyomtatás elterjedésével vált általánossá a szabályos tipográfia. A kézírás a szöveg viszonylagosságát is jelenti, de sokat elárul létrehozója jelleméről is. A kézirat a javítások mellett megmutatja az eredeti gondolatot is, az alakuló gondolatmenetet, szövegkorpuszt, amely aztán a nyomtatásban válik véglegessé. Cseh Tamás zeneszerző, előadóművész, író számos dalban énekelte meg a magára maradt ember helyzetét a 20. század utolsó harmadában. Magángyűjteményben található az eredeti.
Debrecenben az Újkerti Közösségi Házban számítógépes szakkör működött az 1980-as években. A képek egy szakköri foglalkozás alkalmával készültek, ahol a Commodore gépekkel és a programozás rejtelmeivel 10-14 éves gyerekek ismerkedtek. Az 1986-ban készült fekete-fehér fotók a Debreceni Művelődési Központ tulajdonát képezik.
A képen egy számítógép terem látható, valamint egy itt dolgozó hölgy. Az 1982-ben készült fotón a háttérben egy Videoton gyártmányú EC1010 számítógép látható, az előtérben egy állványon az adatrögzítésre szolgáló szalagtekercsek állnak. A Videoton gyárban 1952-ben döntöttek a híradástechnikára való átállásról és 1955-ben megindult a rádiók sorozatgyártása, majd 1971-ben beindult a számítógépek gyártása is, ekkortól számítják a vállalatot a hazai számítástechnikai ipari fejlesztés egyik fellegvárának. A fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonában van.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő szirti fogoly (Alectoris graeca) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. Főleg Európa hegységeiben honos. Ez a faj hazánkban nem él szabadon, de mivel könnyen szelídíthető tyúkféle, díszmadárként könnyen tartható. Testfelépítése a tyúkalakúakra jellemző tulajdonságokat hordozza, törzse erős, a nyaka rövid. Láb közepesen magas, csőréhez hasonlóan piros, testének felső része kékesszürke vagy szürkésbarna színű. A szirti fogoly főként növényi táplálékot fogyaszt, füvek levélcsúcsait, rügyeket, magokat és gyümölcsöket. Tavasszal állati eredetű táplálékot is fogyaszt. Különösen a még kis fiókák és a tojást rakó vagy költő tyúkok kedvelik a rovarokat, pókokat és csigákat. A tojó 9-14 tojást rak és azokat 24-26 nap alatt egyedül költi ki. A fiókák fészekhagyók, kikelésük után azonnal elhagyják a fészket.
