A kiadvány a kecskeméti Európa Jövője Egyesület gondozásában jelent meg. Az egyesület 1990-ben alakult azért, hogy olyan nemzetközi gyermektalálkozókat szervezzen, ahol a kecskeméti gyerekek megismerhetik Európa más országainak gyermekeit. A külföldi gyerekeket a kecskeméti iskolák látják vendégül. A gyerekcsoportok műsorral készülnek a látogatásra, majd vissza is hívják saját oszágukba az ellátó iskolák diákcsoportjait.
Egry József 1883. március 15-én született Zalaújlakon, és 1951. június 19-én halt meg Badacsonyban. Egry József Kossuth-díjas festő és grafikust a Balaton festőjének nevezték. Szülei egy pereskedés miatt minden vagyonukat elvesztették, és koldusszegényen költöztek a fővárosba. Egry József gyermekkorában egy díszítő festő műhelyében lett mindenes - ekkor derült ki, hogy ügyesen rajzol és fest. Művészeti tanulmányait későn kezdte. Lyka Károly támogatásával Párizsban, a Julian Akadémián kezdhetett tanulni, de itt még nem talált magára. A képeit 1910-től kezdte kiállítani, és az 1920-as évektől kezdve már csaknem kizárólagos témája a Balaton volt. Először az expresszionizmus nyelvén fejezte ki magát, majd egyéni stílust teremtett. E sajátos technikájú (olajpasztell festésű) képei a legismertebbek: Szegény halászok, Visszhang, Vitorlaigazító. Számos képe van a Magyar Nemzeti Galériában. Utolsó befejezett műve az 1944-es Aranykapu. A festő 1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. _x005F_x000D_
210x150 mm papír szórólap. Kiadta a Németh László Társaság. A társaságot Hódmezővásárhelyen alapították 1987-ben. Németh László Károly Született 1901. április 18. Nagybányán, elhunyt 1975. március 3. (73 évesen) Budapesten; író, fogorvos. A 2001.évben megrendezett rendezvény márciustól júniusig Budapest, Hódmezővásárhely, Debrecen, Mezőszilas, Nagybánya, Szeged, Kecskemét, Tihany, Tatabánya helyszíneken, előadásokkal, könyvbemutatókkal, emléktábla avatással stb. kíván megemlékezni Németh László szellemi örökségéről. Célja a megemlékezésen túl az örökségének ápolása, megőrzése a jövő generációi számára.
Keszthelyi Helikon park közepén áll a nyolcoszlopos, kupolával fedett Helikon-emlékmű. A Helikon a görög mitológiában a múzsák lakóhelye volt. Ezen a néven rendezett 1817 és 1819 között évente két alkalommal Festetics György ünnepségeket. Ezeke,n az elsősorban irodalmi találkozókon, Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor és Pálóczi Horváth Ádám többször is részt vett. A dunántúli középiskolások művészeti rendezvényeit Keszthelyei Helikon néven rendezik meg napjainkban is.
A nagyszabású Ezeréves Kiállítást 520 000 négyzetméteren rendezték meg a Városligetben, melyet Ferenc József nyitott meg 1896. május 2-án. A 240 pavilonban magyar eredetű tárgyakat, alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. A Révai Lexikon statisztikája szerint az állandó és időszaki kiállítók száma együttvéve 21310 volt. A közművelődés - az irodalom és a sajtó termékek, valamint a tudományos és közművelődési intézetek és egyletek működése is megjelent a rendezvényen, melynek egyik helyszíne a Hoffmann testvérek pavilonja volt.
