A bábjáték már a legősibb kultúrákban is szerepet kapott, Afrikában, Kínában, és Indiában is az ókortól kezdve bábokkal jelenítettek meg fontos mondákat és vallási történeteket. A vásári bábjáték utolsó mohikánjának nevezett Kemény Henrik a magyar bábjáték legnagyobb alakja. A szerény ember 1931-ben, gyermekként játszott először a család tulajdonában lévő bábszínházban, mutatványos bódéban. Egészen az 1990-es évekig szórakoztatta a közönséget Vitéz Lászlónak, leghíresebb szereplőjének alakjával. A kép a Kritika című lapban maradt fenn.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
A holló 44-51 cm hosszú, szárnyfesztávolsága 115- 130 cm. Magasan fekvő sziklákon, háborítatlan vidékeken, erdőségekben költ. Párját egy életre választja. Félénk és óvatos madár, mindenevő. Télen gyakran fogyaszt dögöt. Kora tavasszal fészkel, gallyfészkét megközelíthetetlen sziklapárkányra, fára, de villamosvezetékre is építi. A legnagyobb énekesmadarunk, tollazata (zöldes, kékeslila) fémes csillogású koromfekete. Csőre nagyon vastag. jellegzetes hangja fülsértő korrogás pergő „r” hanggal. Riasztáskor hallatott hangja gyorsabb és keményebb.
Képeslap, József Attila arcképe (1934 táján). József Attila (Budapest, 1905. április 11.– Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások. József Attila születésnapján ünnepeljük minden évben a költészet napját.
Szarvasfej, Takács István (1901-1985) mezőkövesdi, matyó festőművész vázlata; Takács István Gyűjteményében található vázlat, grafika. Freskói, oltárképei közel 300 hazai templomban megtalálhatóak, a többi közt a budapesti Rózsa téri görög katolikus templomban, illetve több egri és Eger környéki templomban. Munkáira derűs, egyéni színvilág jellemző, vallási témáit gyakran ötvözte a matyók életéből vett motívumokkal. 1992 óta van állandó kiállítása Mezőkövesden.
.jpg)
