A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény darabja. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
Az 1904-ből származó képeslapon egy szamár és egy ló ácsorog a fasor alatt. A fekete-fehér levelezőlap a keszthelyi Balatoni Múzeum képeslaptárában lelhető fel. A Balatoni Múzeum képeslap gyűjteménye a történeti dokumentáció részét képezi; jelenleg 25 469 db beleltározott képeslap alkotja. A gyűjteményben nem csak Keszthely, hanem a tóparti települések lapjai is szép számmal megtalálhatók. A legkorábbi képek a 19. század végéről származnak.
A Balatoni Múzeum képeslap gyűjteménye a történeti dokumentáció részét képezi; jelenleg 25 469 db beleltározott képeslap alkotja. A gyűjteményben nem csak Keszthely, hanem a tóparti települések lapjai is szép számmal megtalálhatók. A legkorábbi képek a 19. sz. végéről származnak. A felvásárolt magángyűjtemények és hagyatékok között külföldi lapok is találhatóak. Ilyen a képen látható Angliában kiadott képeslap is, melyen régi kofferek és plüssállatok láthatóak a Park House Antiques (régiségkereskedelmi üzlet) készletéből.
Aranykezű tamarin - a debreceni állatkert információs táblája
Leírás
A Debreceni Nagyerdei Kultúrpark állatkertjének információs táblája az aranykezű tamarinnal kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza. A csuklyásmajmok családjába tartozó aranykezű tamarinok Dél-Amerika észekkeleti részén élnek. Nagyon aktív állatok, kis testsúlyuk miatt a vékony ágakon is ügyesen mozognak. 15-20 fős csoportokban élnek.
Aranyos nyílméregbéka - a debreceni állatkert információs táblája
Leírás
A Debreceni Nagyerdei Kultúrpark állatkertjének információs táblája az aranyos nyílméregbékát mutatja be. A nyílméregbéka a kétéltűek osztályába és a békák rendjébe tartozó család. A nevüket onnan kapták, hogy a Dél-Amerikai indiánok a nyílhegyük végét a béka bőréből kiválasztott méreggel kenték be. A békák nem saját maguk termelik ezt a mérget, hanem az általuk elfogyasztott mérgező pókok, rovarok mérge koncentrálódik a bőrükben. Méretük 1-6 cm között változik.
