Diakép. Éhes medvebocs a kifutóban. A barna medve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. A fiatalok legalább a második tavaszig anyjukkal maradnak, de legtöbbször 3–4 évig együtt élnek.
A diaképen egy nagyra nőtt ékszerteknős látható. A közönséges ékszerteknős vagy vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta) a hüllők osztályának a teknősök rendjébe, ezen belül a mocsáriteknős-félék családjába tartozó faj. A páncél hossza 12,5-20 centiméter; a nőstény nagyobb a hímnél. Testtömege elérheti az egy kilogrammot. A hátpajzs domború, szarulemezekből áll. Színe és mintázata az egyes példányoknál változó.
Elek apó (Benedek Elek) kútja Budapest I. kerületében, a Döbrentei utcában található. Kányádi Sándor költő szándéka szerint és közreműködésével „azok emlékére, akik nem lehettek Elek apó olvasói, az ezerkilencszázötvenhatos forradalom gyermekáldozatainak, hargitai kőből, óvodások, iskolások ezreinek adakozásából” Melocco Miklós szobrászművész tervei alapján készítette Csák Attila szobrászművész. Benedek Elek 1859-ben született, születésnapja (szeptember 30.) egyben a Népmese Napja is. Benedek Elek mindig fontosnak tartotta, hogy magyar népmesét adjanak a gyermekek kezébe, mert a mese a nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja a gyermekek elé. A gyermekirodalom művelése számára misszió volt. Benedek Elek volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgyűlési képviselő is.
A csupor 15-20 cm magas, fazékszerű ólommázas cserépedény. Alakja nagyon változatos: keskeny vagy széles fenekű, fazék formájú, de lehet henger is. Szája ritkán kihajló szélű, néha egészen enyhe kiöntője is van. A füle mindig függőleges. A képen látható csupor egy literes, alakját tekintve keskeny nyakú, keskeny aljú középen hasasodó, kancsóforma. Belül színtelen mázas, álló pereme, az aljából induló fülének felső része és a nyaka zöld rézoxidos mázú, alatta a nyakán két körbefutó vastag festett fehér csík díszíti. A cserépedény az 1920-30-as évekből származik, és Gönc településen került begyűjtésre, jelenleg a Herman Ottó Múzeumban látható.
A nagyvázsonyi Kinizsi Vár Öregtorony nevű része a Dunántúl egyik legépebben maradt késő gótikus lakótornya. A XV. századi lakótoronyba vezető lépcsőn az első emeletre lehetett bejutni. A földszinten raktár és a kút volt, míg a felsőbb emeleten lakott a palota tulajdonosa. A legfelsőbb szint a katonák tartózkodási helye volt, hogy onnan könnyen megvédhessék a várat. A várat 1472-ben adományozta Hunyadi Mátyás a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak, innen kapta a ma is ismert nevét a vár.
