A képen egy reklámfotó látható, mely a Mocznik gyár mustárját népszerűsíti. A gyárat 1869-ben alapította Id. Mocznik Lajos és felesége. A gyár Budapesten, a VIII. kerületben az Alföldi utca 10. szám alatt volt megtalálható. A gyár a leghíresebb magyar mustárgyár volt. A mustárgyártáson kívül konzervgyártással és árusítással is foglalkozott. A Mocznik Mustárgyár az egyetlen nagy mustárgyár volt, amelynek áruját ott lehetett találni a legelőkelőbb hotelekben és a legkisebb faluban egyaránt. Olyan híres volt a Mocznik név, hogy a társaságokban azt, akinek fanyar humorú hangulata volt, Moczniknek nevezték el. (forrás: http://mocznik.hu) A reklámfotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonában van.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Hortobágy - filmrészlet a XX. század közepén végbement paraszti élet változásáról
Leírás
Reális képet fest a film a magyar pusztáról, az ott élő népről. A történet középpontjában a Cinege család áll. Cinege János, az állattenyésztés ősi formáját űző, tradicionális gondolkodású apa ellenségesen viszonyul a Hortobágyra is eljutó huszadik századi technikai vívmányokhoz, a puszta területén szántó traktorhoz, a földgázfúró toronyhoz. Hamarosan látnia kell, hogy gyerekeit nem hagyja érintetlenül a világ változása. Fia már biciklivel jár, és nem csikós, hanem gépész akar lenni. Lánya pedig nem tud belenyugodni, hogy jövőjéről, házasságáról a puszta szokása szerint apja döntsön. A film 1936-ban készült.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Madách Imre: Az ember tragédiája a Szegedi Szabadtéri Játékok bemutatóján. A remekmű Római színéből látható részlet a képeslapon, amely a szegedi Móra Ferenc Múzeumban található. Ez a dráma a magyar irodalom és színműírás egyik legjelentősebb műve, Madách Imre legismertebb alkotása. 1862-ben jelent meg, 1883-ban mutatták be először. Születésétől eltelt százötven év alatt Az ember tragédiája szimbólummá vált a magyar gondolkodásban.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Szegedi Szabadtéri Játékokon készült fényképen Madách Imre: Az ember tragédiájának kilencedik, Párizsban játszódó színe látható, a francia fővároson belül Gréve piaca. A szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdona az eredeti képeslap.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtárban, Debrecenben, található Liszt Ferencet ábrázoló acélmetszet. Liszt Ferenc Doborján, Sopron vármegyei település, 1811. október 22-én született. Kilencéves korában már a nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban, majd hamarosan műpártoló főurak támogatásával Bécsben folytathatta a tanulmányait Czerny és Salieri tanítványaként. 1822. december 1-én mutatkozott be az osztrák fővárosban. A nagy feltűnést keltő első bécsi koncertjén az akkor 11 éves művészre még Beethoven is felfigyelt. Itt jelent meg nyomtatásban első műve, variációi ugyanarra a Diabelli-témára (keringőre), amelyekre Beethoven híres zongoraművét írta. Az ifjú Liszt bécsi szereplését követően négy nagy sikerű pesti illetve budai koncertje után 1823 őszén atyjával Franciaországba, az európai művészeti élet központjába, Párizsba költözött. A XIX. századi romantika legjelentősebb magyar zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze 1886. július 31-én Bayreuthban halt meg.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
