A Miskolci Nemzeti Színház 1968-ban ezt a darabját mutatta be, de máskor, itt és máshol számos darabját játsszák. A XX. Század jelentős drámaírója (és képzőművész) Svájcban él, német nyelven ír. Modern drámái reagálnak korára, az akkor zajló világháborúra. Azonban mer komikus, groteszk lenni, amitől talán még drámaiabbá, tragikusabbá válnak művei. http://hu.wikipedia.org/wiki/Friedrich_D%C3%BCrrenmatt A nagy Romulus tudja: visszafordíthatatlanul ütött birodalmának utolsó órája. Nem is foglalkozik szinte semmi mással campaniai villájában, csak a tyúktenyésztéssel. Nem érdeklik a csatavesztések, az üres államkincstár, csak az, hogy a baromfiudvar hány tojást termelt. http://szepirodalom.blog.hu/2008/04/23/friedrich_durrenmatt_a_nagy_romulus_x005F_x000D_
A kép a Vojtina Bábegyüttes farsangi előadásán készült. A Vojtina Bábegyüttes 1975-ben alakult. A magyar és a világirodalom klasszikus darabjait dolgozzák fel, ügyelve a szövegre és a tiszta beszédre. Repertoárjukon szerepelnek még a magyar mondák, legendák, népmesék, néphagyományok feldolgozásai is.
A keszthelyi Balatoni Múzeumot 1898 augusztusában alapították. Ekkor ajánlották fel a múzeum számára az első letétet. A gyűjtemény első darabjait Csák Árpád régészeti gyűjteménye alkotta. Utána alakult meg a természettudományi osztály és kezdődött meg a könyvtári állomány gyarapítása. A néprajzi gyűjtemény alapjait Sági János tette le. 1925-ben kezdték építeni a múzeum új épületét, ahol a kiállítás 1935-ben nyílt meg. A múzeum gyűjteményének nagy része a II. világháborúban megsemmisült. 1949-ben szilárdult meg újra a helyzete, ekkor még kölcsönzött kiállítási tárgyakkal működött. A háborús veszteség utáni gyűjtőmunka nyomán 1967-ben már saját anyagra épülő állandó kiállítás nyílt.
A kép Szolnokon a Damjanich János Múzeumban található. A múzeum Jász-Nagykun-Szolnok megye régészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti örökségét gyűjti és kezeli. 1934-ben nyította meg kapuit a könyvtárral egy épületben. 1952-ben költözött a múzeum a jelenleg is használt épületbe.
A szegedi Móra Ferenc Múzeumban tekinthető meg Gábor Móric festőművész által készített Móra Ferenc portré képeslap-adaptációja. Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus Kiskunfélegyházán született 1879. július 19-én, és Szegeden halt meg, 1934. február 8-án. Ő volt a „tiszteletbeli makai (makói)”.
