A Miskolci Evangélikus Egyházközösség tulajdonában van a Magyar Olvasó-könyv. A 281 oldalas taneszköz Erdélyi Indali Péter összeállításában, Heckenast Gusztáv nyomdájának kiadásában 1859-ben jelent meg, 75 korona áron. A tankönyv a protestáns algimnáziumok, reáliskolai III. évfolyama számára készült.
Mikszáth Kálmán 1847-ben született a Nógrád megyei Szklabonyán. Apja jómódú falusi birtokos volt. Diákévei után jogász lett Pesten. Az 1873-78 között Pesten töltött öt esztendô Mikszáth életének legválságosabb idôszaka volt, 1878-ban újságíróként Szegedre került, ahol magára talált. Szerették, megbecsülték. 1881 májusában szerzôdtették a Pesti Hírlaphoz, melynek azután évtizedeken keresztül munkatársa maradt. A másik nagy esemény volt az életében, hogy 1881 augusztusában megjelent a Tót atyafiak címû novelláskötete, négy korábban már különbözô lapokban közreadott elbeszéléssel. Mikszáth szinte egyik napról a másikra híres író lett. Egymás után jelentek meg művei.1910-ben ben még megünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, ezután Máramarosszigetre utazott, ahonnan már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. A Cikkek és karcolatok az író összes művét tartalmazó 30. kötet, melyet 1891-ben adtak ki.
Könyves-Tóth Lilla Bemutatom a könyvtárat című módszertani útmutatója 1976-ban jelent meg. A kiadvány könyvtárismereti gyakorlatokat tartalmaz középiskolai és szakmunkás tanulók számára. Az eredeti dokumentum Szendrőn a Közművelődési Központ és Könyvtár Oktatástörténeti Gyűjtemény birtokában van.
A Magyarországon, Ausztriában, Erdélyben, Szlovéniában, Csehországban, Horvátországban, Szlovákiában és Dél-Tirolban is használatos 32 lapos kártyacsomagot a magyarság körében magyar kártyának nevezik. Másik elnevezése a Tell-kártya. Ugyanazokat a színeket használja (piros vagy szív, zöld, makk vagy treff és tök), mint a korai 15. században kialakult német kártya. A kártyák számozása a következő: VII, VIII, IX, X, alsó, felső, király és ász. A dokumentumon egy kártyacsomag képe látható.
A Debreczeni Nemzeti Színház plakátja bohózatot hirdet 3 előadásban 1864. november 5-re. _x005F_x000D_ „A színházi képtelenség”című műsorról tájékozódhatnak az érdeklődők. Az előadást Reszler István igazgatása alatti dráma és dalmű társulat mutatta be Komáromy Lajos vendégjátékával, Balázs Kálmán és zenetársulata közreműködésével. A színlap a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában (DEA) található meg. https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/418_x005F_x000D_
