A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet birtokában van a Magyar Híradó 1926. decemberi anyaga. A 147. sorszámmal ellátott fekete-fehér dokumentum 1 perc 26 másodperc hosszú részlete A svéd reprezentatív képző-és iparművészeti kiállítás a Nemzeti Szalonban című hírt mutatja be.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában sarki búvár (Gavia arctica) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A főként európai, ázsiai elterjedésű faj Magyarországon a Balatonon fordul elő kis számban rendszeresen. A 60-70 cm nagyságúra növő sarki búvár a récékhez hasonlóan könnyen tud úszni a vízen, és kitartó repülésre is képes. Halakkal táplálkozik, megbirkózik a nála nagyobbakkal is. Nászidőszakban a hát fekete, határozott, széles fehér csíkokkal. A fej és a nyak hátsó része szürke. A nyak oldala fehér-szürke csíkos, a torok fekete. A hasi oldal világos. Télen a madár háta sötétszürke, a világosabb csíkok csak kevéssé látszanak. A nemek hasonlóak. A fészket a pár közösen vízinövényekből építi fel, és állandóan nedvesen tartja, a fészekalja általában két tojásból áll. A fiókák fészekhagyók. Magyarországon védett, eszmei értéke 25000 forint.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában nagy színjátszólepke (Apatura iris) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A nagy színjátszólepke szinte egész Európában és Ázsia mérsékelt égövi részein előfordul. Magyarországon a domb- és hegyvidékek erdőségeiben él. Két pár pikkelyes szárnya szorosan egymás mögött helyezkedik el. A hímek szárnya a legtöbb nézőpontból lilásbarna fehér rajzolattal, de egy adott szögből élénk liláskéken csillan meg. A nőstények mérete nagyobb, mint a hímeké, szárnyuk nem színjátszó, színűk egyértelműen barnás. A színjátszólepke leginkább délelőtt és késő délután aktív. Hernyója a kecskefűz vagy egyéb füzek levelével táplálkozik, nyolc hónap alatt fejlődik bábbá, eközben fakéreg alá bújva át is telel. A kifejlett lepke nektárt és állati ürüléket fogyaszt, és mintegy 2 hónapig él. Magyarországon védett, eszmei értéke 10000 forint.
A keszthelyi Balatoni Múzeum levéltárában található az 1908-ban - Keszthelyen, Mérei Ignác nyomdájában - készült "Óriás fák a Festetics-parkban" című képeslap. A hátsó kertet feltáró, a kastélyt délről megkerülő út mentén ma is hatalmas mezei juharok, közel kétszáz éves páfrányfenyők és meglehetősen koros kocsányos tölgyek között visz el a sétaút. Óriás fák Magyarországon Keszthelyen kívül számos telekülésen találhatók.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő vonalas busalepke (Thymelicus lineola) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A 24-33 milliméteres lepke szárnyainak alapszíne fényes barnássárga, a szegélyek feketék, az erek külső részei szintén elfeketednek. A hím hátulsó szárnya sötétebb, mint az elülső, fekete szegélye szélesebb, befelé fokozatosan megy át az alapszínbe. Mindkét ivar szárnyinak fonákja fakó okkersárga, a hátulsó szárnyon hamvas behintéssel, míg a belső szegély melléke sárgásfehér. A hernyó sárgászöld, hátán egy sötét középső és kettő barna oldalsávval, hasoldala sötétzöld. Júniusig fűfélék összeszőtt levelei között él. Az elsősorban északi mérsékelt égövi elterjedésű faj hazánkban csaknem mindenütt előfordul, nem védett.
