Havasi kürt, Nagy Károly szobrászművész alkotása. Az Alpokban élő pásztor közösségek fafúvós hangszere. Nagy valószínűséggel kelta eredetű, Svájccal összefüggésben az 1550-es években említik először a történeti források. Mérete 120 cm és 325 cm közötti (Svájcban 185 cm körüli a leggyakoribb). A vokális jodelhoz hasonlóan a kommunikáció eszköze (esetenként a jodel helyettesítésére is szolgált), leginkább a lábasjószág terelésében játszott szerepet, de bizonyos területeken a templomba vagy háborúba is az alpesi kürtök hangja hívta az embereket. Manapság felkapott svájci szimbólum lett.
Ködmön karcagi kunhímzéssel. A ködmön racka juh, ritkábban a kecske szőrmés bőréből készült ujjas, kabáthoz hasonló felsőruha. Egészen sajátosak azonban a szabadrajzú lapos- és hamis laposöltéses munkák. Ezek mintái pontosan kidolgozottak, zártak. Nagyobb részük a középpontot hangsúlyozza, s a tőle két oldalra levő minta egymásnak tükörképe; nagy rozettákból, erősen tagolt tulipánokból és merev, leveles, végükön virágos ágakból megszerkesztett. A kunsági hímzés fő színei: a rózsaszíntől a vörösön át a barnáig terjedő árnyalatok, de használták a kék árnyalatait, a zöldet és a feketét is.
A fényképeken Juharjávorfából vágott, kifaragott, vésett, csapolt, karcolásos díszítőtechnikájú, kivéséssel készült paprika-sótartó látható. Kétosztatú, elfordítós fedéllel. Fogója katonaalak. Fehér olajfestékkel ügyetlenül bemázolt.Méretei: magasság: 11.8 cm, hosszúság: 15.3 cm.
Cseh Tamás (Budapest, 1943. január 22.- Budapest, 2009. augusztus 7.), a magyar sanzon legismertebb alakja tízévesen már zseniálisan rajzolt, pályafutása elején pedig rajzot tanított egy kőbányai általános iskolában. Egyik kollégája mondta róla: „Rajztanár, aki hangokkal fest.” Az itt látható, „Iskolás lány” címet viselő grafika egy iskolapadon ballal könyöklő, jobbjában íróeszközt tartó, rövid hajú, iskolaköpenyes, kinyújtott lábú, hosszúnadrágos, szandálos kislányt ábrázol. _x005F_x000D_
Szent István napi kirakat 1932-ből. A magyar államalapítás jeles napja alkalmából díszítették ki a bolt kirakatát, benne hazánk történelmi térképe a leghangsúlyosabb elem. Az 1932-es kép eredetije a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban található.
