Hangfelvétel József Attila: Kopogtatás nélkül (1926) című művéről, Korhecz Imola előadásában. Korhecz Imola, Radnóti-díjas szavalóművész és mesemondó, filmrendező, a Duna Televízió Cimbora-stábjának munkatársa. József Attila huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Kopogtatás nélküli versét 1926. áprilisában írta.
A budapesti Cartographia Kiadó által 1977-ben kiadott képeslapon a Balatonszárszó és Vidéke Áfész Konzumszöv boltjai, éttermei láthatóak színes, rajzolt formában. A térképen az út- és vasútvonalak, települések mellet a hátlapon leírt 12 üzlet közül hétnek a rajzolt képe is megjelenik, középen lent pedig az ÁFÉSZ emblémája is helyet kapott. A Balatonszárszó és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet KONZUMSZÖV a rendszerváltást követően is működött. A lap a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárában lelhető fel.
A képen Somogyi Győző olajvászon festménye látható a magyar címerről a Magyar királyok arcképcsarnoka című kiállítás részeként. A kép eredetiben az Együd Árpád Kulturális Központban tekinthető meg. Az alábbi középcímer a kiegyezés után válik Magyarország szimbólumává. A fő pajzson, vagyis Magyarország címerén kívül még az alábbi területek címerét tartalmazza; Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély, Bosznia, Fiume.
A képen a Báthory család leszármazattairól készült kézirat látható. Az eredetileg sváb származású, mégis magyar történelmi nevezetésséggel bíró család három ágra vált. a somlyai, ecsedi és szaniszlófi ágra. A somlyai ág adta az erdélyi fejedelmeket, az ecsedi ágból is országos főméltóságok származtak, a szaniszlófi ág nem játszott politikai szerepet.
Brauch Ferenc hentesárugyáros mintaüzletének színes, festett csempéi Budapest 1930 körül
Leírás
A Brauch cégnek több üzlete (9) volt Budapesten. A legismertebb a Fővám téren az egykori Nádor Szálló földszintjén volt. Az ottani hentesüzlet védett csempéi láthatók a képen. A csempék 1921-ben készültek a francia-német Villeroy et Boch cégnél. A képen látható címer az Osztrák-Magyar Monarchia egy lehetséges címer-tervezete volt, azonban a Monarchia fennállása alatt nem jött létre törvényesen elfogadott, egységes címer.
.jpg)
