Jobbágyi Gaiger Miklós 1892-ben Szentgotthárdon született és Budapesten halt meg 1959-ben. "Akik ismerték, barátai, pályatársai egybehangzóan úgy vélték, végtelenül szerény, finom, visszahúzódó, magányos ember volt. Érzékeny, zárkózott, befelé élő művész , aki csak a festés hevében és a barátja előtt oldódott fel." írja róla Bodnár Éva a Magyar Nemzeti Galéria 1963. évi évkönyvében.
Madách Imre Az ember tragédiája című műve a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, és a magyar drámaírás szimbólumává vált. Mindemellett a gimnáziumi magyar irodalom tananyagát és a magyar érettségi anyagát képezi általában. A mű - Goethe Faustjával egyetemben - olyan dráma, melynek színházi adaptációja szinte lehetetlen, mégis rengeteg próbálkozás történt az elmúlt 150 évben. 2002. március 15-én nyílt meg a Nemzeti Színház, melynek avató előadása Szikora János rendezésében Az ember tragédiája volt. Az előadás ötödik színéből láthatunk fényképeket.
Madách Imre Az ember tragédiája című műve a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, és a magyar drámaírás szimbólumává vált. Mindemellett a gimnáziumi magyar irodalom tananyagát és a magyar érettségi anyagát képezi általában. A mű - Goethe Faustjával egyetemben - olyan dráma, melynek színházi adaptációja szinte lehetetlen, mégis rengeteg próbálkozás történt az elmúlt 150 évben. 2002. március 15-én nyílt meg a Nemzeti Színház, melynek avató előadása Szikora János rendezésében Az ember tragédiája volt. Az előadás hetedik színéből láthatunk fényképeket.
Madách Imre Az ember tragédiája című műve a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, és a magyar drámaírás szimbólumává vált. Mindemellett a gimnáziumi magyar irodalom tananyagát és a magyar érettségi anyagát képezi általában. A mű - Goethe Faustjával egyetemben - olyan dráma, melynek színházi adaptációja szinte lehetetlen, mégis rengeteg próbálkozás történt az elmúlt 150 évben. 2002. március 15-én nyílt meg a Nemzeti Színház, melynek avató előadása Szikora János rendezésében Az ember tragédiája volt. Az előadás nyolcadik színéből láthatunk fényképet.
A margit-szigeti strandon fürdőző, napozó embereket ábrázoló kép. A Duna vize korábban fürdésre alkalmas volt, amit a budapesti lakosság ki is használt, és a margitszigeti strandon töltötte szabidejét. A kép a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdona.
