A budapesti Városliget Széchenyi-szigetén Alpár Ignác zseniálisan megtervezett és felépített épületegyüttese nem csupán egy romantikus hangulatú palota, hanem Magyarország ezeréves építészet történetének gyűjteménye is. Különleges egységben mutatja be a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk stílus magyarországi és egyben európai jellegzetességeit is. _x005F_x000D_
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Fiumei úti Nemzeti Sírkert (Arany János síremléke, Stróbl Alajos alkotása)
Leírás
Arany János (1817-1882) síremlékét Stróbl Alajos szobrász és Kallina Mór építész készítette. A sír Arany Jánosnak és családjának állít emléket. Egy hatalmas kőalapon bronz koporsó áll, rajta pálmaág és babérkoszorú. A koporsón van feltüntetve Arany János neve. A koporsó alatt egy papírlap imitáción olvasható a többi családtag neve és adataik. Itt nyugszik felesége Ercsey Julianna (1818-1885), fia Arany László (1844-1898) és unokája Szél Piroska (1865-1886)._x005F_x000D_
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Millenniumi emlékmű Budapesten, a Hősök terén található, mely a magyar honfoglalás ezeréves jubileumának állít emléket. Az emlékmű az 1896-os millenniumi ünnepségekre szánt számtalan építészeti és városfejlesztési beruházás egyik ékköve, ami azonban a késlekedések miatt csak tíz évvel később, 1906-ra készült el. _x005F_x000D_ Tervezője Schickedanz Albert, az eredeti szobrok többsége Zala György munkája._x005F_x000D_ Az emlékmű két oszlopcsarnokában 7-7 szobor kapott helyet, sorrendben: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és I. Ferenc József szobra. A szobrok alatt egy-egy dombormű mutatta be az adott uralkodó vagy személy működésének, életének legjelentősebb mozzanatát._x005F_x000D_ A Mátyás király tudósai körében c. dombormű a jobb oldali oszlopsorban balról a 2. szobor (Mátyás király szobra) alatt látható. Zala György 1909-ben készítette._x005F_x000D_
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A főváros legnagyobb fedett piaca. Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897-ben (a szomszédos Közgazdasági Egyetemmel együtt). A magyarországi téglaépítészet egyik legszebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiáival díszítették. Az alapterülete kb. 10 000 négyzetméter. Óriási vas tetőszerkezet fedi. Az épületet 1977-ben nyilvánították műemlékké. Az idők folyamán erősen tönkrement.1994-re felújították, 1999-ben pedig elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d’Excellence díját.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Magyar Országos Levéltár közgyűjteményi intézet, mely nemzeti kincseknek számító iratokat (73 kilométernyi iratanyagot, több mint 63,5 millió mikrofilmfelvételt és számtalan pecsétet, térképet, fotót, tervet, oklevelet) őriz. Épületei Budapesten (az I.kerületi Bécsi kapu téren, a Hess András téren és az óbudai Lángliliom utcában) találhatóak. _x005F_x000D_ A Bécsi kapu téren lévő épület több, részben középkori ház lebontása után 1913-1920 között, neoromán stílusban épült Petz Samu tervei alapján. Külső kőszobrait Mikola Ferenc, a belsőket Langer Ignác készítette. Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki a gazdag belső díszítést. A díszes tetőcserepek a pécsi Zsolnay gyárban készültek._x005F_x000D_ A Magyar Országos Levéltár 250 éves történelme során folyamatosan bővítette és bővíti gyűjteményét és szolgáltatásait is. A korábbi korszakoktól eltérően ma már mindenki számára nyitva áll.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
