A Halászbástya a Budai Várban a Szent István lovasszobrral
Leírás
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik.A gyönyörű művészettörténeti szempontból kiemelkedő épületegyüttes 1895 és 1902 között épült Schulek Frigyes tervei alapján.
Honty Márta iparművész 1940-ben született Székesfehérváron. A Magyar Iparművészeti Főiskolát 1958-1963 között Hincz Gyula tanítványaként végezte el. 1963 óta szerepelt országos és csoportos kiállításokon itthon és külföldön. 1963-tól 2004-ben bekövetkezett haláláig Kaposváron élt.A tűzzománc technikával készült alkotás apró mintás nőalakot ábrázol. A tűzzománc a kaposvári Együd Árpád Kulturális Központ tulajdona.
Gyermekszínházat tartottak a Csapókerti Közösségi Házban a Vojtina Bábszínház és a ORT-IKi Bábszínház közreműködésével. Ez az esemény 2006-ban történt, de az említett színházak azóta is folyamatosan működnek. Legtöbbjük bábszínházként jegyzi magát, de a műfaj megújult, kiszélesedett. Kibújtak a játszó személyek a paraván mögül, bátran használják a mozgást, a képzőművészetet, szcenikailag gazdagok az előadásaik. További illusztris képviselői a szakmának: Bóbita Bábszínház, Márkus Színház, Kolibri Színház, Garabonciások, Ciróka Bábszínház, Katica Bábszínház … A fenti társulatok az ország különböző pontjain dolgoznak székhelyük szerint is, de állandóan úton vannak, tehát könnyen lehet, hogy találkoztak már a gyerekek egyikükkel vagy hasonlókkal._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
A bábszínházak díszleteinek tervezését bemutató kiállítás a Vojtina Bábszínházban. A színház aulájában önálló kiállító tér található, ahol rendszeresen tartanak kiállításokat. Érdemes az előadások mellett a tárlatokra is ellátogatni, ha tehetjük. Sőt bábos játszóház – foglalkozásokat is tartanak. http://www.vojtinababszinhaz.hu/ _x005F_x000D_ _x005F_x000D_
A forrástól a torkolatig. A film bemutatja a Tisza és a Tisza-táj vízügyi, településtörténeti, szabályozási, néprajzi jellegzetességeit. A cenzúra szöveget olvashatjuk, ami alapján döntöttek az akkori illetékesek, hogy vetíthető-e a film. A MAFILM Híradó forgalmazta a filmet 1971-ben. Rendezte Róna Péter._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
.jpg)