Nemes Nagy Ágnes 1922-1991- ig élt, költő, műfordító, esszéíró, pedagógus volt. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatójaként szerzett diplomát 1944-ben. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. Síremléke a Farkasréti temetőben található, mely Jovánovics György alkotása.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A Nagyerdei Kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a Nagyerdei Kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák, vagy a fuvolázómadár.
A „Szarvas” c. alkotást Jobbágy Krisztina a Kecskeméti Ifjúsági Otthon sokszorosító grafikai műhelyében készítette. A papírmetszet egy sokszorosított grafikai eljárás. A sokszorosításhoz szükség van valamilyen nyomóformára, dúcra, amiről a nyomatokat készítjük. A papírmetszet a magasnyomású nyomdai technikával készül. Ilyenkor a dúc érintetlenül hagyott részei festékeződnek be, vagyis a magasan lévő felületek. A kimetszett, mélyebben lévő részek fehéren maradnak.
2011-ben a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott színházak eldöntötték, hogy egy közös eseményt szerveznek. Az ötlet Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatójának fejéből pattant ki a Budapesti Színigazgatók Egyesületének ülésén. 2012. március 31-én óriási érdeklődés mellett, jó hangulatban zajlott az első Színházak Éjszakája rendezvény. Azóta a Színházak Éjszakája minden évben megtartott kulturális esemény, amelynek célja, hogy szélesre tárja a színházak kapuit, és tartalmas kikapcsolódási lehetőséget kínáljon, nem szokványos színházközeli élményeken keresztül. A 2013. évi és a 2014. évi programba a Budapest Bábszínház is bekapcsolódott. A dokumentum a 2013. évi színházi eseményt reklámozó filmet mutatja be.
„Van a világon egy csudálatos nagy fa, amelyiknek kilenc elhajló ága van, mindenik egy-egy erdővel vetekszik. Ha elkezdenek kavarogni, imbolyogni, onnan támad a szél. Olyan csudálatosan nagy fa ez, hogy nemcsak a hold jár el az ágai között, hanem a nap is. De ezt a fát csak az leli meg, hogy hol van, merre van, aki foggal született, oszt kilenc álló esztendeig nem vesz a szájába a tejnél egyebet. Az meg tudnivaló, hogy a táltos az ilyen. Mert ez a csudálatos nagy fa olyan helyen nőtt, hogy csak az ilyen tudományos férhet hozzá.” (Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága című könyvében így ír az életfáról) A kép Kovács Tibor Életfa festménye, mely Mezőkövesden található. _x005F_x000D_
.jpg)