Gyors, ügyes, okos, ravasz, mozgékony,és Magyarországon a legkisebb ragadozó emlős állat. A menyét legfontosabb táplálékállata a mezei pocok. Vadászik azonban nála jóval nagyobb állatokra is, ezek közé tartozik az üregi nyúl, patkány, vakondok, de még a madarak is. A madártojásokat is megeszi. A menyét kitűnően úszik. Azokon a vidékeken, ahol sok a mezei és vízi pocok, mindig sok menyét él. Testének hossza: 15-26 cm, a hím testtömege maximum 250 g, a nőstényé max. 110 g . Évente egyszer egy alomban 3-8 kicsinye születik. A menyét preparátuma egy korhadt, zuzmós és mohás kéregdarabon látható. Mellette egy csigaház mutatja a kisemlős nagyságát. A Rippl-Rónai Múzeum természettudományi gyűjteményének a tulajdona.
A görény magányosan élő éjszakai vadász. Közép-Európa számos vidékén ma már rtika állat. Elsősorban vizenyős területek közelében található meg. Szárnyas vadra is vadászik, de kártékony rágcsálókat is elejt. Patkányokra, egerekre, üregi nyulakra, madarakra, varangyokra, békákra, gyíkokra és kígyókra vadászik. Megeszi azonban még a gilisztákat és a rovarlárvákat is. A görény besurran a baromfiólba, és gyakran sok tyúkot megöl csak azért, mert az ijedten kotkodácsoló tyúkok látványa zsákmányszerzésre ingerli. A görény általában éjjel tevékeny, magányos vadász. Körzeteiket szagukkal jelölik meg, a mirigyváladék olajszerű, sárga, és nagyon intenzív szagú, ezért akár ,,fegyverként" is bevethető. A Rippl-Rónai Múzeum természettudományi gyűjteményében található ez a kitömött görény.
Sütő András1927. június 17-én született Romániában, a mezőségi Pusztakamaráson. A nagy hagyományú nagyenyedi Református Kollégium diákja1940 őszétől. 1945 januárjában beiratkozott a kolozsvári Református Gimnáziumba, s még ugyanabban az esztendőben, 18 éves korában a Világosság közli első írását, Levél egy román barátomhoz címmel. 1948–49-ben a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója. 1970-ben jelenik meg Anyám könnyű álmot ígér című naplóregénye a bukaresti Kriterion Kiadónál, melyet számos idegen nyelvre is lefordítottak . Az erdélyi magyarság egyenjogúsági érdekeiért, és a teljes anyanyelvi oktatás, a nyelvhasználati jogok mellett állt ki szóban és írásban. Hosszú betegség után 2006. szeptember 30-án Budapesten hunyt el. Temetése Marosvásárhelyen volt. Az író Csillagvitéz című mesejátékának szinopszisa a Magyar Színházi Intézet Országos Gyermekszínházi Módszertani Központjának a kiadásában jelent meg 1988-ban._x005F_x000D_
A "Balaton-Zamárdi a gyermekek Eldorádója" címet viselő képeslap egy szamáron ülő kisgyereket ábrázol. A feltehetően az 1920-as évekből származó képeslap a Balatoni Múzeum - Képeslaptár tulajdona.