Az emlékmű képe a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) tulajdona. Az intézetet 2011-ben hívta életre a kormány önálló közgyűjteményként. Az intézet célja az eddig elszórtan működő digitális archívumok rendszerének összekapcsolása. A végső cél a magyar kulturális örökség egységes szabvány szerinti digitalizálása, bemutatása.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nem csak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák, a fuvolázómadár.
A Gábler Csaba fotóiból összeállított képeslapon a balatonszárszói József Attila Múzeum termei és a költő szobra látható. A fekete-fehér lapot a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata adta ki. A balatonszárszói villasoron lévő, Európai Uniós forrásból 2012-ben megújult egykori Horváth-panzió ad otthont az új József Attila-kiállításnak. Ebben a házban töltötte utolsó napjait a súlyos betegségből lábadozó költő. 1937. december 3-án este innen indult arra a sétára, melyről nem tért többé vissza. A múlt századi képeslap a
A Vármegyei Hivatalos Lapot Zemplén-Vármegye Törvényhatósága adta ki minden héten. A lapban közölték le az aktuális szabályrendeleteket, határozatokat, közleményeket, pályázati kiírásokat, körözvényeket hirdetéseket. A lap előfizetési ára egy évre húsz pengő volt. A dokumentum az 1929-es év 3-8. számát tartalmazza teljes terjedelmében. A lapok forrása a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár.
A Színva-patak vízesése egy mesterséges képződmény, amti a Palota Szálló építése során alakítottak ki. A víz 20 méter mélyen zúdul le. Ez Magyarország legnagyobb vízesése. József Attila itt írta az Óda című szerelme sversét. A költő emlékét ma ott egy szobor és egy emléktábla jelzi.
