A képen sárközi szőttes alátétek láthatók 1976-ból, melyek megtekinthetők a Hagyományok Házában, Budapesten. A Sárköz eredetileg a Duna két átellenes partján elterülő szomszédos táj összefoglaló elnevezése volt, a Duna nemcsak földrajzi, hanem néprajzi választóvonallá is vált az idők folyamán. A néprajzi kutatások Sárközként általában a Tolnai megyei területre utalnak, mely a következő öt községet foglalja magában: Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény és Sárpilis. A Sárközben sajátos és egyéni, minden más magyar szőttestől jól megkülönböztethető, magas fokú szövőművészet alakult ki. Az alapanyagokat maguk termelték meg, készítették ki és dolgozták fel. A különböző minőségű fehér pamut- és kendervásznak mellett színeset is szőttek. A régi sárközi hímes szőttesek egyszerűbbek, túlnyomóan piros csíkozásúak. A sajátosan sárközi jelleget az egyszerű selymek (ripsz) piros csíkjainak finom feltagolása adta, a felület ritmikus felosztása piros, esetleg kék mintasorokkal.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Mezőtúri Agyagipari Háziipari Szövetkezet kerámia készlete 1976-ból, készítette: Kósa Klára, Gonda István. Megtekinthető Budapesten, a Hagyományok Házában. A népi kerámia formában, színben és díszítésben a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb ága. A kerámia tárgyak készítésének folyamata három szakaszra bontható. Az első szakasz az agyag kibányászása, megtisztítása és finomítása. Ezt követi a korongon történő munka, vagyis a megformálás. A Mezőtúri Agyagipari Háziipari Szövetkezet kerámia sörös krigli készlete 1976-ból, mely megtekinthető Budapesten, a Hagyományok Házában. A Nagykunság déli részén található Mezőtúr a 19. század utolsó harmadára az egész történeti Magyarországot tekintve az egyik legnagyobb fazekas központtá fejlődött. A mezőtúri fazekasműhelyekben korongosok és virágozók (díszítő) százai dolgoztak. Mezőtúron a legfontosabb edénytípus a korsó volt, az itteni fazekasok erről nevezték magukat korsósnak. A nagy vastartalmú túri agyag égetett formában átereszti a vizet, amely a korsónál előnyös tulajdonság, hiszen meleg időben is hűvösen tartja az ivóvizet.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Madách Imre Az ember tragédiája című műve a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, és a magyar drámaírás szimbólumává vált. Mindemellett a gimnáziumi magyar irodalom tananyagát és a magyar érettségi anyagát képezi általában. A mű - Goethe Faustjával egyetemben - olyan dráma, melynek színházi adaptációja szinte lehetetlen, mégis rengeteg próbálkozás történt az elmúlt 150 évben. 2002. március 15-én nyílt meg a Nemzeti Színház, melynek avató előadása Szikora János rendezésében Az ember tragédiája volt. Az előadás tizennegyedik színéből láthatunk fényképet.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az eredeti hangszer a kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjteményben található. A gyűjteményt Leskowsky Albert alapította 1979-ben. Leskowsky a '70-es években hosszabb időt töltött a Német Demokratikus Köztársasságban, ahol megkezdte a különleges hangszerek gyűjtését. Hazatérve az itthoni hangszerkészítőket kereste fel, így gyarapítva gyűjteményét. A hangszerek mellett dalokat is gyűjtött, azokról felvételeket készített. A gyűjtemény azóta adományokból is folyamatosan bővül. A kilencvenes évek eleje óta önálló kiállításon tekinthetők meg a hangszerek.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A képen egy tengeri csiga háza látható. A sisakcsigák családjába tartozó faj egyedei 4-11cm nagyságúra nőnek, főképpen a trópusok tájékának állatai, jellemzően Japán és Vietnám partjainál fordulnak elő. A házon hosszanti csíkozottság figyelhető meg, míg a szájadéknál, mely fogazott, a mintázat merőleges csíkozottságot mutat. A bemutatott példány a debreceni Nagyerdei Kultúrpark gyűjteményében lelhető fel.
