Szt. István első király (997-1038) látható a képen, mely a Történelmi arcképcsarnok c. könyvben látható. István király, ki a születésekor a Vajk pogány nevet kapta, a királlyá választása után (az 1000. év karácsonyán koronázták királlyá Istvánt Esztergomban), már mint I. István király, szigorú törvényeket alkotott, mely a papok tevékenységének kiemelt jelentőséget tulajdonított. Pl.: minden 10 falunak templomot kellett építeni, mely szükséges volt a papok ellátásához. I. István nevéhez fűződik a kereszténység elterjesztése. Felesége Gizella bajor hercegnő volt. Imre fiát 1031-ben egy vadászat során egy vadkan megölte. A későbiekben Istvánt és Imre fiát is szentté avatták.
I. Géza Árpád-házi király 1040 körül született és 1074-1077-ig uralkodott. Szent Lászlónak hercegsége idején történt látomása szerint a németekkel vívott váci csata elõtt angyalok tették a koronát a leendõ Géza király fejére. Géza Magyarország hetedik királya volt. A kép I. Géza királyt ábrázolja a Történelmi arcképcsarnok című könyvből.
A filmben volt rabok és ÁVH őrök vallomásaiból rajzolódik ki a recski internálótábor képe. A film Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia rendezőpáros Történelmi portrék című sorozatának darabja. Az alkotás 1989-ben a legjobb európai dokumentumfilmként nyert díjat. A recski kényszermunkatábor az ÁVH felügyelete mellett 1950-53 között működött. A rabokat minimális életfeltételek között tartották itt fogva. A tábor létéről először 1951-ben értesültek a nyugati országok. Sztálin halála után a tábort Nagy Imre megszüntette.
A keszthelyi Balatoni Múzeum 1898. augusztusában alakult meg. Ekkor ajánlották fel a múzeum számára az első letétet. A gyűjtemény első darabjait Csák Árpád régészeti gyűjteménye alkotta. Ezután alakult meg a természettudományi osztály és kezdődött meg a könyvtári állomány gyarapítása. A néprajzi gyűjtemény alapjait Sági János tette le. 1925-ben kezdték építeni a múzeum új épületét, ahol a kiállítás 1935-ben nyílt meg. A múzeum gyűjteményének nagy része a II. világháborúban megsemmisült. 1949-ben szilárdult meg újra a helyzete, ekkor még kölcsönzött kiállítási tárgyakkal működött. A háborús veszteség utáni gyűjtőmunka nyomán 1967-ben már saját anyagra épülő állandó kiállítás nyílt.
Munkások továbbtanulása. Egy 39 éves lakatos portréjának bemutatásán keresztül felvázolja a film a munka mellett tanuló munkások problémáit, nehézségeit. A munkaképek és az iskolában töltött órák képei váltakoznak. Budapest Filmstudió, 1963. Rendező Wiedermann Károly (A cenzúra szövegét olvashatjuk, ami alapján döntöttek az akkori illetékesek, hogy vetíthető-e a film.)_x005F_x000D_ _x005F_x000D_
.jpg)